Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)

Pénz- és biztosítóintézetek

XI. 217 A HALASI GAZDASÁGI BANK RT. IRATAI 1928 - 1950 // doboz + 6 kötet - 1,08 ifm A bank alakuló közgyűlését 1897. július 4-én tartotta Kiskunhalason. Alaptőkéje 100.000 Irt (200.000 korona) volt, mely 1000 db egyenként 100 frt (200 korona) névértékű részvényből állt. Alakuláskor elnöke dr. Babó Mihály, igazgatói dr. Dobozy István és Hoí'meister Ignác voltak. Egy 1948. áprilisában készült jelentés szerint a bank a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekeltsége volt (60 %-ban). Alaptőkéje ekkor 250.000 Ft. Alkalmazotti létszáma pedig I I fő. Főként kereskedelmi ügyleteket bonyolított. Az anyaintézetétől komoly támogatásban részesült. A legerősebb pénzintézet volt Kiskunhalason. Érdekkörébe tartozott a Halasi Villamossági Rt. Részt vett a Mészhomokkő Téglagyár Rt., valamint a Gazdasági Gőzmalom Rt. alapításában. A bank 1948. június 23-án tartott rendkívüli közgyűlésén kimondta, hogy a Halasi Takarékpénztár az 5490/1948. sz. Korm. sz. rendelet értelmében beolvad a Gazdasági Bankba. 1948 végén a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatást küldött a pénzintézetek részére, melyben arról tájékoztatta őket, hogy az ország 14 körzetében 14 ,.él intézetet" fognak kialakítani. Ezek a körzetek: Szombathely. Győr. Nagykanizsa. Pécs. Székesfehérvár. Baja. Szeged. Kecskemét, Szolnok, Békéscsaba. Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Gyöngyös. Az „élintézeten" kívül a körzetben más pénzintézet csak. mint az „élintézet" fiókja működhet tovább. Fentiek következtében az 1948. december 17-én tartott rendkívüli közgyűlésen kimondták, hogy a Halasi Gazdasági Bank beolvad a Bajai Takarékpénztárba, és annak fiókjaként működik tovább. Ezzel egyidejűleg a Bajai Takarékpénztár a cégei nevezését Bácskai Takarékpénztárra változtatta, így a Halasi Gazdasági Bank a Bácskai Takarékpénztár Rt. Kiskunhalasi Fiókja lett. A banknak jórészt csak a 40-es évekből maradtak meg iratai. Annak nagy része az intézmények és személyek részére folyósított kölcsönökkel kapcsolatos iratanyag. Az iratok jellegének megfelelően 3 sorozatot alakítottunk ki. Az első sorozatba a működéssel kapcsolatos iratok kerültek, sajnos a pénzintézet irányítását tükröző jegyzőkönyvek alig maradtak meg. Levelezéséből sem lehet az egykori kapcsolatrendszerére következtetni. A második sorozatba a pénzügyi iratok, a harmadikba pedig a kölcsönügyek - főleg személyeknek nyújtott kölcsönök - iratai kerültek. A személyek részére folyósított kölcsönök dossziéit abc-rendbe rendeztük. (Az egyes dossziékban a hitelfelvételhez szükséges iratok: biztosítéki okiratok, telekkönyvi iratok, meghatalmazások, a bank által készített formanyomtatványok, kérdőívek is megtalálhatók.)