Péterné Fehér Mária - Tánczos Tiborné: A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1814–1953. A XI. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 6. (Kecskemét, 2000)
Ipari üzemek
SZIJJÁRTÓ GYULA RÉZMŰVES, SZESZ- ÉS KONZERVGYÁR BERENDEZŐ ÜZEMÉNEK (KISKUNFÉLEGYHÁZA) IRATAI (1934) 1941-1949 (1952) 7 doboz + 2 kötet = 0,61 ifin Az üzemet Szijjártó Gyula édesapja (id. Szijjártó Gyula) rézművesként alapította 1906-ban Kiskuntélegyházán, majd halála után, 1930-tól fia vette át az üzem vezetését. Kezdetben főleg réz üstöket, egyéb házi és ipari réztárgyakat készítettek, majd konzervgyári és szeszgyári berendezéseket gyártó vállalattá fejlesztették az üzemet. Az 1940-es években 200-250 munkással dolgoztattak. 1944-ben az Alföld legnagyobb ilyen profilú üzeme volt, s az egész ország területére kiterjedt gyártóköre. Permetező gépeket, szeszfőzdéi és konzervipari berendezéseket gyártolt. Az itt dolgozó rézművesek termékei külföldre is eljutottak. A 2. világháború alatt hadiüzem lett a gyár és kb. 450 főre emelkedett dolgozóinak létszáma. A háborús események során az üzem gépparkja és épületei kb. 50 %-os kárt szenvedtek, a szerszámkészlet pedig teljes egészében eltűnt. Szijjártó Gyula 1945 májusában kényszer hatására Kiskunfélegyháza városnak „ajándékozta" üzemét. (Bérleti és ajándékozási szerződést kötött a várossal.) Ekkor a város saját kezelésébe vette az üzemet és Kiskunfélegyházi Városi Közüzemek Vegyipari- és Konzervipari Gépgyár néven működtette. Az üzem ekkor a cégnél már korábban is alkalmazásban állt Havas Gyula főmérnök irányításával működött. Szijjártó Gyula 1946. november 2-án pert indított a város ellen, hogy üzemét visszakaphassa. Az üzem végül 1947. május l-jén került vissza tulajdonába. Ugyanakkor telephelyet létesített Kecskeméten. Kecskemét város törvényhatósági bizottságának közgyűlése (43. kgy. 16092/1946. sz. határozatával) a város tulajdonát képező Izsáki és Korhánközi út között 5 kat.hold 208 négyszögöl területű ingatlant adott bérbe Szijjártó Gyulának 1947. március 1-től 25 évi időtartamra, évi 10 Ft bér ellenében, hogy Kecskeméten üzemet létesítsen. 1947. decemberében a Kiskunfélegyházi üzemnél 12 fő értelmiségi, 92 fő fizikai munkás, a Kecskeméti üzemnél 2 fő értelmiségi, 15 fő fizikai munkás dolgozott. Az üzem ekkor vegyi- és konzervipari gépeket gyártott. A cég bekapcsolódott a magyar jóvátételi szerződések végrehajtásába. Jóvátételre többek között vegyipari lepárló készülékeket, konzervipari segédgépeket ú.n. duplikátorokat, vákumüstöket, autoklávokat, blangírozó (fehérítő) kazánokat, gyümölcs- és főzelékhámozó, -pároló, -paszírozó, -szárító, -szeletelő és gyümölcsmosógépeket gyártottak. A gyár 1948. áprilisától Szijjártó Gyula Rézműves, Szesz- és Konzervgyár Berendező Államosított Üzem néven működött. Az államosított üzem kormányhatóságilag kinevezett vállalatvezetője Németh Gyula lett. (1948. június 22.) A magyar iparügyi miniszter 7153/1949. sz. értesítése szerint a Magyar Köztársaság Kormánya 1949. május 27-én hozott minisztertanácsi határozatával Bíró Lászlót a gyár (új elnevezéssel Kiskunfélegyházi Gépgyár Nemzeti Vállalat) igazgatójává nevezte ki. Ettől kezdve mint KGM vállalat az Általános Gépipari Központ irányításával dolgozott. Az előző évek profiljából lassan kihalt a permetezőgépek gyártása, ugyanakkor egyéb mezőgazdasági gépekkel i I
