Pintér Ilona: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára XIV. Személyek fondfőcsoport repertóriuma - Segédletek 5. (Kecskemét, 2000)

Bevezető

XIV. 26. MÁTYÁSI JÓZSEF KECSKEMÉTI KÖLTŐ IRATAI 1792 -1940. 1 téka - 0,08 ifin Mátyási József (1765-1849) Izsákon született az ottani ref. lelkész fiaként. 18 éves koráig a kecskeméti református kollégium növendéke volt, később a tanulmányait Deb­recenben folytatta. Jól csak az életének 1806-ig terjedő mozgalmas szakaszát ismerjük. 1789-1794 között Teleki József gróf titkára volt, akinek a kíséretében 1791-ben Bécs­be és Erdélybe, 1792-ben Németországba utazott. 1792-ben Teleki gróf sógorának, Wartensleben grófnak a helyetteseként részt vett a pozsonyi országgyűlésen. 1795-től a Királyi Főítélőszéken esküdt, 1800-tól Foton a voltaire-iánus Fekete János gróf titkára és irodalmi bizalmasa. Fekete János halála (1803) után valószínűleg Pesten ügyvéd. 1806-ban hazaköltözött Izsákra. (Ld. Orosz László: Kecskemét irodalmi öröksége. Kecskemét, 1990.25-27.1.) Mátyási 1825-től a haláláig élt Kecskeméten. Elköltözésének előzményeiről így emlékezett meg az egyik levelében: „Áldott anyámnak, a földön legigazibb lelkemfe­lének halála s testvéreimnek széttelepedése után Izsák, születésemnek nemrégiben mezővárosodott faluja ... előttem ... egyedűlmaradásnak, özvegymadári száraz ágnak tetszett és magából kikívánkoztató kietlenné változott..." (5. tétel). 1827-ben megkapta a városi polgárjogot, 1828-ban pedig beválasztották a választott polgárok testületébe. A választott polgári státust elhárította magától, mondván: „Magamat teljességgel alkal­matlannak találtam és érzem a tisztelt Polgári Testbe való befolyásra. Hadd maradjak ... az eddigi magánosságomba rejtezve ártatlan, és szabadon mint köteleztetve sokkal buzgóbb polgártársnak..." (6. tétel). A kecskeméti tartózkodása mindezek ellenére nem volt problémamentes. Elhúzódó és eredménytelen vitába bonyolódott pl. Murati más­ként Mertse Konstantinnal, akinek lebontásra ítélt Budai utcai házában lakott a neki kölcsönzött 1000 forint kamatai fejében. A házat lebontották, az 1000 forintja odave­szett. Hiábavaló pereskedés után, 1828 áprilisában vette meg azt a Temető utcai házat, amelyben haláláig élt. (4. és 7. tétel, és 1820-1828. évi felvallási jegyzőkönyv 494­495.1.) A fondhoz tartozó iratok részben a városi levéltárból valók, részben pedig valószí­nűleg Domián Árpád alsódabasi jegyző közreműködésével, Mátyássy Kálmán hagyaté­kából kerültek a levéltárba. Maga Mátyási József a kecskeméti ref. egyháztanácsnak ajándékozta úgy a kéziratait, mint a tulajdonában lévő egyéb iratokat és tárgyakat. A fond darabszinten rendezett, selejtezést nem igényel. A rendezés során az irat­anyagban három tárgyi sorozatot alakítottunk ki: 1. Mátyási József személyére vonatkozó iratok (1-8. tétel) 2. Mátyási József művei (9-14. tétel) 3. A városi levéltárosok Mátyási kéziratokkal kapcsolatos levelezései (15-17. tétel). A sorozatok ugyancsak tárgyi alapon tagolódnak tovább tételekre. Az iratok a tételeken belül időrendben rendezettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom