Pintér Ilona: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára XIV. Személyek fondfőcsoport repertóriuma - Segédletek 5. (Kecskemét, 2000)

Bevezető

XIV. 10. HEGEDŰS FERENC KECSKEMÉTI ÜGYVÉD IRATAI 1906 -1949. 17 doboz + 2 kötet = 1,94 ifm Hegedűs Ferenc 1878-ban született Kecskeméten. Apja Hegedűs Mihály szabómester, anyja Zana Terézia, felesége Kubányi Janka. 1906-ban nyitotta meg az ügyvédi irodáját a Csongrádi-nagy utcában. 191 l-ben megvásárolta a Wesselényi utca 10. szám alatti házat, és ettől kezdve itt működött az ügyvédi iroda is. A gazdasági világválság előtt több ügyvédjelöltet is foglalkoztatott, az 1930-as évektől azonban csupán egy titkárnőből állt az irodai személyzet. Hegedűs Ferenc az 1920-as évektől a Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank ügyésze volt, később egy ideig betöltötte az Izsáki Polgári Takarékpénztár és a Kecskeméti Sertéshizlalók Gőzmalmi Rt. ügyészi állását is. Ennek kapcsán tömegével intézte a váltópereket és a tőke és járuléka iránti pereket. Magánszemélyektől is sok ilyen ügyet vállalt. Mellettük a kifizetetlen számlák és a törlesztetlen kölcsönök rendezéséért kezdett perek a leggyakoribbak. Rajtuk kívül ingatlan- és haszonbérleti ügyek, válóperek, birtokháborítási és gyermektartási ügyek fordulnak elő az anyagban, az előbbieknél jóval kisebb arányban. Büntetőügy kevés van, a tárgyuk főként rágalmazás és becsületsértés. Elvétve akadnak testi sértési, magánlaksértési és lopási ügyek. Nagyobb bűnügyekben csak akkor szerepelt, ha az ügyvédi kamara hivatalból kirendelte, ilyenre azonban ritkán került sor. Az ügyvédi irattár selejtezetlenül került levéltárba. A selejtezés során az egyik fő szempontunk az volt, hogy a megmaradó iratanyag hű képet adjon az ügyvédi iroda működéséről. Ezért hagytuk vissza minden tizedik ügy iratait és ezért hagytuk meg három év - az 1912-es, az 1929-es és az 1939-es - teljes iratanyagát. Ezeken kívül megtartottuk a válóperes, a gyermektartási, a csőd- és kényszeregyezségi és a holttányilvánítási ügyek iratait, valamint az olyan adásvételi, telekkönyvi és haszonbérleti ügyeket, amelyek iratai között megmaradtak a szerződések. Nem selejteztük ki az olyan banki és takarékpénztári ügyeket sem, amelyekben a pénzintézet működésére vonatkozó lényeges adatokat találtunk. Végezetül ugyancsak visszatartottuk a Hegedűs családtagok és közeli rokonaik olyan - általában hagyatéki - ügyeit, amelyek a családi kapcsolatokról és a családhoz tartozó személyekről tartalmaznak adatokat. Valamennyinél elvégeztük azonban az ügyiraton belüli selejtezést. Általában a tényállásfelvételt, a beadványokat, a fellebbezéseket és az ítéleteket hagytuk meg, más típusú iratokat csak akkor, ha az ügy tárgya és jelentősége indokolta. Az ügyvédi iratok Hegedűs Ferenc által kialakított rendjét megőriztük, ahol pedig megbomlott, ott visszaállítottuk. Ez a rend az iratok numerikus rendje. Hegedűs Ferenc az ügyvédi működésének kezdetétől folyamatosan sorszámozta az általa vitt pereket. Működésének kb. 40 éve alatt közel hatezer ügye volt. A bennük való könnyebb tájékozódás érdekében névmutatót vezetett a megbízókról, amelybe a név mellett a per tárgyát és lajstromszámát, valamint a megbízási díj megfizetésével kapcsolatos adatokat is bejegyezte.