Pintér Ilona: Bács-Kiskun Megyei Levéltár XIII. Családok fondfőcsoport fondjainak repertóriumai - Segédletek 2. (Kecskemét, 1997)

Katona család (XIII. 6.)

XIII. 6. A Katona család iratai 1336-1990. 72 d. - 7,77 ifm. A fond nagyobb része Katonatelepről, Katona II. Bélától került levéltári őrizetbe 1952-ben, amikor az ellene folytatott hatósági eljárás során a birtokában lévő családi iratokat elkobozták tőle. A Katona családtagokkal kapcsolatos iratanyag csupán része a fondnak, a korát tekintve döntően XIX-XX. századi. Katona II. Béla édesanyja, Góger Anna révén került ide a Góger család anyaga, amely magában foglalja a Sebes, az Orgovány és a Pap-Vid család iratait. Ezek mindegyike Szilágy megyei birtokos család. A családi levéltár törzsanyagát Sebes Antal erdélyi főkormányszéki tanácsos halála (1835) után lajstromozott iratanyag, az ún. paniti levéltár alkotja. Ez a Sebes, az Orgovány és a Pap-Vid család fontosabb, döntően birtokszerzéssel kapcsolatos és peres iratait foglalja magában az 1336-1835 közötti évekből. Az iratanyag rendszere a keletkezés idejétől független numerikus rendszer. A lajstromkönyv és az iratokhoz készült névmutató rendelkezésre áll, segítségükkel jól kutatható. A családtagokra vonatkozó, de a paniti levéltárból kimaradt, illetve oda miscellanea címszó alá felvett személyi vonatkozású iratokat külön, a családtagok neve alatt helyeztük el. A paniti levéltárban nem érintettek, tehát a Katona, a Góger és a Kiss családtagok iratait, valamint a Sebes családtagok 1837 utáni iratait hasonlóléppen személyenként csoportosítottuk. A leveleket, amelyek az anyag fontos részét képezik, címzettek szerint rendeztük. Azokat, amelyek tárgyát megadta a paniti lajstrom, a helyükön hagytuk. Azokat azonban, amelyeknél nem szerepelt tárgymeghatározás, kiemeltük és a címzett leveleihez tettük. A kiemelés tényét jelöltük a lajstromban. A debreceni Kiss család iratai Katona 1. Zsigmondné sz. Kiss Mária révén kerültek a fondba. A Katona család legkiemelkedőbb tagja Katona I. Zsigmond gyógyszerész, aki szőlő- és gyümölcstermelőként szerzett magának országos hírnevet. 1867-ben költözött a családjával Kecskemétre, ettől kezdve tartalmaz az iratanyag kecskeméti vonatkozású adatokat. Katona II. Béla megkísérelte megírni a család történetét, a munka azonban az iratanyag levéltárba szállítása miatt félbeszakadt. Az elkészült részfeldolgozások és a hozzájuk tartozó családfák így is jó áttekintést adnak a több évszázadra terjedő anyagban. A rendezés során a fondon belül három állagot alakítottunk ki. Az a) állagba tartoznak a családtörténeti feldolgozások és a család egészére vonatkozó egyéb iratok, köztük a családtagokról készült ill. velük kapcsolatos fényképek, valamint a paniti levéltár anyaga. A b) állagba a Katona családtagok iratait soroltuk, a c) állagban pedig a családhoz házasság révén került személyi iratokat helyeztük el. Az iratok levéltárba kerüléséről ld. Katona II. Béla Katona Piroskához írott 1954. február 5-i és 1958. októberi levelét és a gyarapodási napló 1/1992. és 2/1994. számú bejegyzését.