Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

Kiskunfélegyháza város levéltári iratai 1848-1876

Rsz. R. egység Év Megnevezés és jelzet L. 77. Cs. 16. Sz. 1-3. Az 1848. évi márciusi események, és az április törvények hatására április 29-én Félegyháza kiváltságolt mezőváros tanácsa lemondott hivataláról. A tisztújítás a május 31-iki tisztválasztást követően június 1-én lett volna, de a megválasztott új főbíró és a tanács nem tette le az esküt csak június 10-én. A közbeeső időben helyettes főbíró látta el ügyvivőként a legszükségesebb feladatokat. 1850-től az „ideiglenes közigazgatási rendezet"

57 valamennyi Jászkun kerületbeli helységet községgé fokozta le, és eltiltotta a korábbi címerek használatát. A helyi igazgatási rendszer formailag változatlan maradt. A tanácsok korábbi bírói hatáskörét is érintetlenül hagyták csupán személyi változások történtek. A tanácsnokok közül kilencen egyéb hivatalokat is betöltöttek. Ilyenek voltak az adószedő, a rendőrkapitány, a közgyám, a különböző pénztárak gondnokai és a különböző felügyelök. A tanács választásában 1851. novemberében történt változás. Ettől a főkapitány, vagy a járási kapitány elnökletével a vagyoni alapon megválasztott 24 tagú képviseleti választmány javasolta a tanácsnokokat, s e javaslatok alapján a főbírót és a tanács tagjait is a főkapitány nevezte ki.

58 A tanács testületi ügyintézési módja megmaradt. A tárgyalt ügyeket kijelölt tanácsnokok terjesztették be, vizsgálták ki, tettek javaslatot az egyes ügyekben, melyekről testületi döntés született. A végrehajtással ismét egyes tanácsnokokat vagy hivatalokat bíztak meg. Főkapitányi rendelet szabályozta a tanács vagyonkezelői hatáskörét.

59 A költségvetésben meghatározott kiadáson kívül 200 pft-ig engedélyezhetett kifizetéseket, 200-500 pft-ig a járási kapitánytól, 500 pft-on felül a Jászkun Kerület főkapitányától kellett engedélyt kérniük. A vagyoni természetű ügyeken kívül a tanács döntött az útlevél kérelmek pártolásáról és felterjesztéséről, de a jóváhagyási jog a főkapitányé volt. 1854-től a tanács feladatköréből és döntési jogköréből mindazok az ügyek kikerültek, amelyek államigazgatási elsöfoknak számítottak. Ezeket a főbírói hivatal vette át. Az 1854-ben kialakult szervezetben átmeneti változást az 1860. október 20-án kiadott Októberi diploma eredményezett. A tanács tagjait 1861. január 8-án 259 szavazópolgár szavazatával az 1848:23. tc. szerint választották meg. Hatáskörük is kibüvült, visszakapták a végrendeletekhez és az árvaügyekhez kapcsolódó feladatköröket, a bűnügyi elővizsgálat jogát, és a kisebb kihágások ítéleti jogát, ismét tanácsi felügyelet alá került a telekkönyvezés. Azaz lényegében visszaállt az 1847. évi rendszer az elsöbírósági jogkörrel együtt, s ez élt 1861. november 20-ig. 1862. februárjától Félegyházán a tanács 4 törvénykezési és 5 közigazgatási tanácsnokból állt, üléseikről külön jegyzökönyvet vezettek.

60 A tanács működése 37 1849. október 24-én tette közzé Haynau. A rendezet szerint a Jászkun Kerület elveszítette igazgatási autonómiáját, csupán a hagyományos elnevezések: kapitány, főkapitány, kerület, maradhattak meg. íí! BKML. Kf. lt. Fházi kgy.jkv. 1851. 113. sz. 59 BKML. Kf. lt. Fházi kgy.jkv. 1853. 18. sz. 60 BKML. Kf. lt. Fházi tan. jkv. 1862. 2. sz.