Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Kiskun Kerület jogszolgáltatása 1849-1853
megyei törvényszékek. A Jászkun Kerület fötörvényszéke a Pesti cs. kir. Kerületi Főtörvényszék lett, amely működését 1850. február 4-én kezdte meg. Székhelye Pesten volt. A Jászkun Kerületben a megyei törvényszék (Landesgericht) Jászberényben működött, 1850. januárjában kinevezett elnöke a korábbi megyefőnöki tisztet betöltő, Kenéz Mihály lett. A megyei törvényszéknek rendelték alá a megalakított cs. kir. járásbíróságokat. Ezen a szinten lényeges változás következett be. 1849. júliusáig a Jászkun Kerület egyes kerületeiben a kapitányok és a melléjük rendelt táblabírók látták el mind a közigazgatási mind a bírósági feladatakat. Az Olmützi alkotmány értelmében viszont a közigazgatási és bírósági funkciókat szét kellett választani és meg kellett alakítani a tisztán törvénykezési feladatokat ellátó járási szintű hatóságokat. Az első feladat a megfelelő járási területi egységek megszervezése volt. Arra törekedtek, hogy a közigazgatási és a törvénykezési járások egybeessenek. A Kiskun Kerületben ez nem valósult meg. A Kiskunságban három járásbíróságot (Bezirksgericht) alakítottak: Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kunszentmiklós központtal. A kunszentmiklósi járás esetében a közigazgatási és bírósági járás területe azonos volt. Ide tartozott Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Lacháza és hét puszta: Orgovány, Lajos és Mizse, Kerekegyháza, Bene, Szánk, Móricgáttya valamint Jakabszállás. A járásbíró Tóth Pál, a segéd járásbíró Horváth László lett. A félegyházi közigazgatási járást bírósági szempontból ketté osztották. A halasi bírósági járásba tartozott a megalakításkor Halas és Dorozsma, 1851. május 1-től ide csatolták még Majsát. A járásbíró Fridrich Alajos lett. A félegyházi járásbíróság hatáskörében a székváros és a puszták maradtak. Járásbírónak 1851. május 1-én Tarjányi József korábbi járási főjegyzőt nevezték ki. 14 Mindhárom bíróság II. osztályú járásbíróságként működött. I. osztályú, vagyis társasbíróság (Bezirks-Collegial-Gericht), mint első folyamodású bíróság Jászberényben jött létre, hatásköre az egész Jászkun Kerületre kiterjedt. A es. kir. II. osztályú járásbíróságok tényleges működésüket 1851. május 1-én kezdték meg. ^ Addig a Jászkun Kerület lakosai azokat az ügyeket amelyek a megyei törvényszék elé tartoztak a helybeli tanácsnál, mint ideiglenesen meghagyott első bíróságnál kezdték. Az első bíróság ítéletét kihirdették a peres felek előtt, s ha fellebbezés nem történt az ítélet végrehajthatóvá vált. Fellebbezés esetén a per a megyei törvényszékhez került. Ha a megyei törvényszék jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, további fellebbezési lehetőség nem volt. 16 A községi tanácsok ideiglenesen meghagyott bírói joghatósága 1851. április 22-én megszűnt. 17 1851. év folyamán a félegyházi és a kunszentmiklósi közigazgatási járásban a Pest-Budai kerületi főispán előterjesztésére, a katonai parancsnokság jóváhagyásával egy-egy rögtönítélő bíróságot is felállítottak, melyet 1852. január 1-től katonai rögtönítélő bíróság váltott fel. 18 A es. kir. II. oszt. járásbíróság hatásköre polgári és kisebb jelentőségű bűnvádi ügyekre terjedt. A polgári ügyek közül ítélkezhetett: 500 pft.-ig minden olyan perben 14 BKML. Kf. lt. Fházi Prot. Pol. 1851. 1851. jkv. sz. 15 BKML. Kf. It, Fházi Kap. 1853./853. érk. 16 BKML. Kf. It.Fházi Tan. jkv. Pr. 25. p. 582. 17 BKML. Kf. lt. Fházi Kap. beadv. jkv. 1851. 457. sz. '* BKML. Kf. lt. Fházi Kap. beadv. jkv. 1851. 419.sz. Fházi kap. levelező könyve 1852. január 5.
