Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
Kiskunfélegyháza város levéltári iratai 1848-1876
A kiskunfélegyházi Árvabizottmány 1853. augusztus 3-án alakult meg, és 1855. augusztus l-ig létezett. Felügyeleti hatósága a járásbíró volt. Az Árvabizottmány ügykezelését az 1853. évi május 3-án kelt 81. számú császári nyilt parancs szabályozta. A szabályrendelet szerint: 1. hetenként egyszer tanácskoztak, 2. az ügyekről az egyes előadók előterjesztésére a tanácsban név szerinti szavazással döntöttek, 3. minden ügyről jegyzőkönyvet vezettek, ahová beírták az elintézés módját is. Az elintézett aktákat az elnök 48 órán belül köteles volt a kiadóhivatalba átküldeni. Az ügyintézést 28 napon belül be kellett fejezni, ellenkező esetben az Oszágos Fötörvényszék igazoló jelentést kért. Ezzel az ügyek végnélküli elhúzódását kívánták megakadályozni. V. 149. Kiskunfélegyháza város közgyámjának iratai 1861-1872 Helye: Kiskunfélegyháza Terjedelme: 0,30 ifm. Rsz. R. egység Év Megnevezés 1. 1 csomó 1861-1864. L. 93. Cs. 14. Sz. 1-37. 1. 1 csomó 1861-1866. L. 93. Cs. 14. Sz. 1-30. 2. 1 csomó 1861-1866. L. 93. Cs. 15. Sz. 1-40. 2. 1 csomó 1862-1866. L. 93. Cs. 16. Sz. 1-42. 2. 1 csomó 1867. L. 93. Cs. 17. Sz. 1-14. Mutató 3. 1 kötet 1809-1884. Mutató A Jászkun Kerület 1861. február 8-iki közgyűlésén úgy döntöttek, hogy az árvaügyek kezelését visszaadják a községeknek. A továbbiakban ismét az 1848. előtti kerületi szabályok szerint kezelhette a tanács, a számadói feladatok pedig a közgyámra hárultak. Ugyanekkor vette át Félegyháza levéltára a feloszlatott Járási Árvabizottmány vonatkozó iratait, melyeket a IV-es fondcsoportban külön fondként kezelünk.(lásd: IV. 665. fond)
