Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
Kiskunfélegyháza város levéltári iratai 1848-1876
A választmány tevékenységét már 1852. januárjában korlátozták, amikor a kerületi főispán - kivéve a külön engedélyezett ünnepi alkalmakat - a nyilvános üléseket betiltotta. Az 1851-ben megválasztott testületben a későbbiekben a tanács tagjai is helyet kaptak, s 1859-re taglétszáma 28 főre emelkedett. Ekkor a jászkun főkapitány ismét felvetette egy népesebb képviselőtestület választásának lehetőségét, de Félegyháza nem változtatott a meglévő állapoton. Városi közgyűlési képviselők választására csak az 186l-es rövid életű autonóm korszakban került sor 1861. január 9-én 55 , s ugyanez év november 5-én legfelsőbb utasításra működését már fel is függesztették. Rövid idejű létezése alatt a főbíró elnökletével és a tanáccsal együtt rendelkezhetett a községi vagyont érintő ügyekben, fontosabb kérdésekben személy szerinti szavazással. Az 1861. évi autonóm korszak megszüntetése után csak 1865-ben - amikor az országgyűlési követválasztásról kellett dönteni - tartottak közgyűlést. Félegyházán ezt az eseményt az 1861 -es képviselők meghívásával, kibővített tanácsülésnek nevezték és a tanácsjegyzőkönyvébejegyezték be. 56 A következő szakaszt az 1867. májusában még mindig az 1848:23. tc. szerint megválasztott testület működése jelentette. Lényeges változást csak az 1871:18. tc. hozott a virilizmus bevezetésével. Ettől kezdve a közgyűlés tagjainak fele választott egyénekből, másik fele a legtöbb adót fizető polgárokból állt. A képviselőtestület iratait Honthy László levéltáros az 1848. év előtti levéltári rendszer mintájára „ladulás" jelzetekkel látta el, és szervezeti bontás nélkül, csak a raktári hely szerinti egymásutániságra figyelve rendezte. Ugyanekkor darabszintü betűrendes mutatót is készített. A mutatók igen jó használhatósága miatt fizikailag meghagytuk a „ladulás" rendszert, s a mai levéltári elveknek megfelelő fondokra bontást elméletben végeztük el. E kettősségből következik, hogy a raktári számok az iratok tényleges helyére mutatnak, de a jelen segédlet alapján egy-egy állag, illetve fond egysége is áttekinthető, s a megadott jelzetek szerint a megnevezett raktári egység kutatásra kérhető. • 5 BKML. Kf. lt. Fházi. kgy.jkv. 1861/4. sz. % BKML Kf. lt. Fházi tan. jkv. 1865. okt. 3.
