Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

Kiskunfélegyháza város levéltári iratai 1848-1876

képest minden rendi különbséget megszüntetett. A törvény előírta, hogy a letelepedés csak akkor tagadható meg, ha a kérelmező bűnvádi eljárás alatt áll. A lakóhely és a községi illetőség nem volt feltétlenül azonos. A községi kötelékbe való felvételt külön kérni kellett, s ott ahol pótadót nem vetettek ki, a felvételt illetékhez köthették. Az illetőség a községi vagyon hasznosításával és a kezelésével, az elidegenítésével és a felosztásával kapcsolatban nagyobb jogokat adott a községi illetőségűnek, mint az illetőséggel nem rendelkezőknek, de jelentős terheket jelentett a községnek a szegényellátásban. Ugyancsak szociális és gazdasági befolyásoló tényező volt az árvaügyek kezelése. Mind az árvaellátás, mind az árvák vagyonának kezelése hagyományosan a helységek kezében volt. A törvény életbe lépése után megalakult a Jászkun Kerület központi árvaszéke, s az árvaügyek intézése teljesen közigazgatási útra terelődött. A rendezett tanácsú városok külön szabályrendelet szerint végezték, a nagyközségek árvaügyi iratait viszont a központi árvaszék vette át. A községeknél csupán nyilvántartási és pénztári feladatok maradtak. A községi törvény által megkövetelt átalakulásai folyamat után a Kiskun járási községek és rendezett tanácsú városok közigazgatási különállása megszűnt, betagolódtak a községi törvény által országosan egységesített közigazgatási rendszerbe. 1876. június 19-én a király szentesítette az 1876:33. tc.-et, amely a Jászkun Kerület különálló törvényhatóságát megszüntetve, településeit beolvasztotta a környező vármegyékbe. Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás és Majsa az 1867:33. tc.-el létrehozott Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye részévé vált. Kiskunfélegyháza város levéltári iratai 1848-1876 Kiskunfélegyháza 1848-1872. mezőváros, 1872-1876. rendezett tanácsú város, iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunfélegyházi Részlegében találhatók. A levéltári anyag rendezését és mutatózását az 1880-as években Honthy László levéltáros végezte el. A II. világháború végén eredeti helyéről, - hogy a háborús károktól megkíméljék - a Kiskun Kapitányság védettebb épületébe költöztették. Az iratok szinte hiánytalanul megmaradtak, de egy részük sajnos az akkori nedves hely miatt penészessé vált. A levéltár eredeti rendjét 1945 után Dr. Mezősi Károly múzeumigazgató, majd Szabó Sándor levéltáros állította vissza. A későbbiek során szükséges rendezéseket, a fondokra tagolást Bánkiné dr. Molnár Erzsébet levéltáros végezte el.