Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Jászkun Kerület törvénykezési szervezete 1861-1872
jogorvoslati fórumként a kapitányi széket jelölték meg, új bíróságot kellett .43 megnevezni. Ugyancsak megszűnt a Jászkun Kerület polgári törvényszékének másodbírósági 44 hatásköre, ezt a hatáskört 1869. június l-töl a Királyi ítélőtábla vette át. Ettől kezdve a községi tanácsoktól, mint első bíróságoktól másodfokon nem a kapitányi székhez hanem az ügy természete szerint a Királyi ítélőtáblához vagy a Királyi Kúria 45 Semmítő Székéhez lehetett fellebbezni. Átmenetileg, a már folyamatban levő ügyekre - a Jászkun Kerület kérelmére és az igazságügyminiszter javaslatára 46 meghagyták a kapitányi székek elsőfokú bírósági illetékességét. Az 1868:54. tc. hatálybalépése után a Jászkun Kerületben három elsőfolyamodású bíróság lett: I. a városi bíró vagy helyettese, aki főként sommás ügyekben ítélt, II. a városi törvényszék, amely a főbíró vagy a legidősebb tanácsnok elnökletével legalább három jogtudó tanácsnok jelenlétében ítélkezett, telekkönyvi és polgári ügyekben külön kijelölt előadók és jegyzők közreműködésével. A csődbírósági ügyeket szintén itt tárgyalták, III. a Jászkun Kerület Törvényszéke, amely a válóperek és a fenyítőperek 47 elsőfokú bírósági feladatait kapta meg . Másodfokon a Királyi ítélőtáblához lehetett fellebbezni, harmadfokú bíróságként továbbra is a Hétszemélyes Tábla maradt illetékes. A jogszolgáltatás átalakításának következő állomását a bírói hatalom gyakorlásáról megalkotott 1869:4. tc. jelentette. A törvény kimondta, hogy az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Meghatározta a bírói képesség feltételeit, továbbá megszüntette a bírák önkormányzatokhoz kötődő választását, s ezzel egyidőben arról is gondoskodott, hogy a bírák fizetésüket az államtól kapják. Ez a rendelkezés nem aratott osztatlan tetszést a Jászkun Kerületben. Számos felszólalás történt a bírák kerületi választásának eltörlése ellen, melyben önkormányzati jogaik csorbítását látták. A közigazgatás és a jogszolgáltatás szétválasztását az 1869:4. tc. kimondta, de a törvényben rögzített elv gyakorlati megvalósulására csak az állami bíróságok felállítása után került sor. Addig a jogszolgáltatási feladatokat is a közigazgatási hivatalok közreműködésével illetve azok jogtudó tisztségviselőivel látták el. Az átalakulási folyamat utolsó szakaszában kiépült az állami bíróságok polgári és büntetőügyekben egyaránt hatáskörrel rendelkező szervezete. Az 1871:31. tc. az elsőbíróságok rendezéséről, az 1871:32. tc. ettől elkülönülten az elsőfolyamodású törvényszékek és elsőbíróságok életbeléptetéséről rendelkezett. Egyben megszabta a létesíthető törvényszékek és járásbíróságok számát is. 48 43 BKML. Kf. lt. Kk. Kap. kig. 817/1869. 44 BKML. Kf. lt. Kk. Kap. kig. 514/1869. 45 BKML. Kf. lt. Kk. Kap. kig. 984/1869. 46 BKML. Kf. lt. Fházi tan. L. 40. Cs 1. Sz. 20/1869., SZML. JKK. kgy. 28. pont, szept. 27. 47 SZML. JKK lt. Alk. jel. 2376/1869. 4!t Corpus Juris 1869-71. évi tc.-ek Bp. 1896. 347-359.
