Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Jászkun Kerület törvénykezési szervezete 1861-1872
Kerületet érintő perekben minden esetben a Hétszemélyes Tábla joga lett a végső ítélet kimondása. A községi törvényszékek a szabad királyi városokhoz hasonlóan társas bíróságként működtek. Ezt a törvénykezési gyakorlatot a sommás szóbeli pereknél is 33 megkövetelték. Módosulások történtek az ügykezelés módjában is. Az abszolutizmus időszakában a bűnügyek bírósági tárgyalásához megkívánt bizonylatokat: pl. a vádlott előéletéről, vagyoni helyzetéről stb. a főbíró adta ki. Az ITSz állásfoglalása szerint a továbbiakban ezeket a bizonylatokat csak a tanács adhatta ki meghatározott forma szerint, a főbíró, egy tanácsnok és a jegyző aláírásával. 34 Eljárási szabályként az Országbírói Értekezlet által is jóváhagyott gyakorlatot fogadták el. A bűnügyekben a perbefogás, a letartóztatás vagy a szabadlábon hagyás iránti intézkedés továbbra is a kerületi kapitányok kizárólagos joga maradt, s a • 35 kapitányok ilyen intézkedésit csak a törvényszék módosíthatta. A bűnügyi vizsgálatok lefolytatását minden esetben visszautalták a községi tanácsokhoz. 36 Jelentősen megváltozott a tiszti ügyészek munkaköre. A korábbi gyakorlat szerint a tiszti ügyész a közvádló és védő feladatkörét is ellátta. A ellentmondás megszüntetésére, csak közvádlói és hatósági feladatait hagyták meg, a védelem pedig fogadott, vagy - a fizetésképtelen szegények esetében - kirendelt ügyvédek 37 hatáskörébe került. Ugyancsak újnak tekinthető az az intézkedés, amelyben elrendelték, hogy a törvényszéki tanácskozásokról kötelező jegyzőkönyvet vezetni. Az előírás szerint a tárgyalási jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellett a szavazási arányokat, az ítéletet, és az esetlegesen bejelentett fellebbezést is. E jegyzőkönyv egy példányát fellebbezés esetén a peranyaghoz csatolták/ 8 Az ITSZ állandóvá tette ugyan a városi és a megyei bíróságokat, de ez csupán állandó bírósági személyzetet jelentett - ezt sem minden esetben - és nem folyamatos naponkénti törvénykezést. Tanácstörvényszéki üléseket hetenként, vagy szükség szerint tartottak hasonlóan a telekkönyvi és sommás ügyekhez. Kerületi szinten azonban csak negyedévenként egyszer hirdettek törvénykezési üléseket, igaz ilyenkor több napig folytak a tanúkihallgatások és ítélethirdetések. A Jászkun Kerület Fenyítő Törvényszékét negyedévenként az érintett kerületbe kihelyezve hívták össze, polgári törvényszéket azonban összevontan, csak Jászberényben 39 tartottak. Az alkotmányos igazgatás és jogszolgáltatás visszaállítása még szinte be sem fejeződött, amikor a politikai változások hatására új, a központi akarat végrehajtását támogató bíróságokat iktattak be a törvénykezés szervei közé. Ide sorolhatók a 33 Szóbeli bírósághoz tartozott annak az ügye, akinek a követelése 210 vft. alatti volt, tekintet nélkül a jogcímre 34 BKML. Kf. lt. Kk. tü. 685/1862. érk. 35 BKML. Kf. It. Kk. Ker. kig. I. 42/1862. 36 SZML. JKK. lt.. kisgy.jkv. 1863. évi 1816. sz. 37 BKML. Kf. lt. Kk. Ш. 111. érk/1863. 3 * BKML Kf. lt. Fházi. tan. Lad. 33. F. 1. Cs. 1. Sz. 971862. 34 BKML. Kf. lt. Fházi tan. Lad. 33. F. 2. Cs. 2. Sz. 30. / 1863.
