Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)

A kiskun járások árvaügyi hatóságai

Rsz. R. egység Év Megnevezés 19. 20. 21. 22. 1 fűzet 1 füzet 1 fűzet 1 csomó 1856 1857 1859 1855 Mutató J-M. Mutató B-G. Mutató A-Zs. AUSWEIS A hivatali ügyintézés módja a fond esetében azonos volt a kiskunhalasi és kiskunfélegyházi járásbíróságnál már leírtakkal. A szabadszállásra vonatkozó kiválogatott polgári peres dokumentumok fizikai helye Kecskeméten az V. 446-os fondszámon található. Sajnos az iratokhoz mutató nincs. A Jászkun Kerület helységeiben az árvaügy kezelése számadási kötelezettség mellett a tanácsnak alárendelt községi közgyámok kezében volt. Az 1851. augusztus 19-i rendelet értelmében az árvavagyont a cs. kir. adóhivatalnak, illetve 1853 után az akkor megalakult községi árvabizottmányoknak kellett átadni. A községi árvabizottmányok ülésein a járási kapitány vagy megbízottja töltötte be az elnöki tisztet. Az árvabizottmányok felügyeleti hatósága az illetékes járásbíróság lett. A Budai Helytartósági Osztály 1855. május 29-i rendelete 1855. augusztus 1töl a községi árvabizottmányok hatáskörét megszüntette, és feladataikat a járási árvabizottmányoknak adta át. Az elnöki tisztséget itt is a járási kapitány töltötte be. Az új járási hivatalokat a kapitányságok székhelyén a kapitányi hivatalban helyezték el. ahol erre nem volt mód ott a járási székhely tanácsának házában. Működési költségeiket az adott járásba tartozó községek fedezték, az elosztás a települések állami adóinak arányában történt.

21 A megalakult szervezetek az első folyamodást! társas bíróságok szervezeti működését tekintették mintának, főhatóságuk a Pesti Kerületi cs. kir. Országos Főtörvényszék lett. A járási árvabizottmányok működése azonban nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket. Több kerületbeli községben visszaállították a községi közgyám hivatalát. A járási árvabizottmány ezért az árvák védelmére elrendelte, hogy a halottkémek azonnal jelentsék a gyám nélkül maradt árvákat a tanácsnak, illetve a járási árvabizottmánynak. A rendelkezés az árvák vagyonának védelmét szolgálta volna, akiknek vagyoni sérelmei főként abból fakadtak, hogy a főbírónak csupán 14 naponként kellett jelentést adni az árván maradiakról, s ez alatt az idő alatt a gyám nélküli árvák vagyona - az azonnali leltározás hiánya következtében - több esetben kárt szenvedett. 21 BKML. Kf. It. L 93 Cs4. Sz 19/1855. A kiskun járások árvaügyi hatóságai