Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Jászkun Kerület járási szintű közigazgatása 1849-1853
világossá vált a közigazgatási és törvénykezési feladatok elválasztása. A Kiskun Kerületből két közigazgatási járás alakult. A Felső-Kiskunságból a Kunszentmiklósi járás, az alsóból a Félegyházi járás. 1850. január 21-én mindkét járás irányítására külön járási kapitányt illetve tisztikart nevezett ki a polgári kerület főbiztosa, Szentiványi Vince. A Félegyházi járásba tartozott Halas, Dorozsma, Majsa, és a kerületi székhely Félegyháza, valamint négy puszta: Pálos, Szentlászló, Páka, és Mérges. A járás népessége összesen 45.796 fő volt, a cs. kir. járási kapitány Péter Antal lett. A nemesi származású Péter Antal, ekkor 36 éves, református vallású, ügyvéd volt, s már korábban is részt vett a kerületi igazgatásban. A magyaron kívül latinul és németül is jól tudott. Alkapitánynak a polgári származású, 39 éves, római katolikus vallású, jogi végzettségű, Szabó Lászlót nevezték ki. Szabó László szintén huzamos idő óta dolgozott a kerület közigazgatásában. 1834-től 1848 júniusáig Kiskunmajsa al- majd főjegyzője, ettől kezdve 1849. októberéig Kiskun kerületi esküdt, később, alkapitányi kinevezéséig Kiskun kerületi helyettes ülnök volt. 3 A kiskunfélegyházi közigazgatási járás vezetésében 1851. június végéig nem történt változás. Ekkor az alkapitányt járási kapitánnyá léptették elő, helyettese pedig Gyárfás István 4 volt halasi jegyző lett. A járási kapitány és az alkapitány hatásköre jól elkülönült. A kapitány a közigazgatási járás székhelyén Félegyházán tartotta hivatalát, míg az alkapitány Halason. Ez utóbbinak a hatásköre is főként Halas és csatolt pusztái felügyeletére terjedt. A kapitányi hivatalhoz tartozott a járás egészségügyét felügyelő járási orvos és a járási bába is. Őket az igazgatási járáshoz tartozó egészségügyi tisztségviselőknek tekintették, ezért irodai munkáikat a járási kapitányi hivatal irodája végezte. 5 A Kunszentmiklósi cs. kir. Járási Kapitányság népessége 19.417 fő volt, ide tartozott Kunszentmiklós mint járási székhely, Szabadszállás, Fülöpszállás, Lacháza és hét puszta: Orgovány, Lajos és Mizse, Kerekegyháza, Bene, Szánk, Móriczgáttya, valamint Jakabszállás. A kapitányi hivatal élére Tóth Károly polgári származású 37 éves református vallású ügyvédet nevezte ki a kerületi főbiztos. Tóth Károly 18371848 májusáig Fülöpszálláson volt al- majd főjegyző, 1848 július 23-tól a Jászkun Kerület aljegyzőjeként szerzett közigazgatási tapasztalatokat. A magyaron kívül latinul és németül is tudott. Az alkapitány Szilágyi Lajos, nemesi származású, 31 éves református, bölcsészeti és jogtudományi végzettséggel, magyar, latin és német nyelvismerettel rendelkező ügyvéd lett. Szilágyi 1842-től kapcsolódott be a közigazgatási munkába, mint tiszteletbeli ügyész. 1845-től Kunszentmiklós város jegyzője volt. 6 A cs. kir. járási kapitányság (K. k. Bezirks Capitaniat), mint a politikai igazgatás legalsófokú szerve - más megyékben közigazgatási szolgabíróság, élén a közigazgatási szolgabíróval (administrierend Stuhlrichter) - feladatkörét az 1850. 3 SZML. JKK. Fők. ir. 646/1850. 4 BKML. Kf. lt. Fházi. cs. kir. Kapitányság beadv. jkv. 1851. június 30. 775. sz. 5 BKML. Kf. 11. Fházi. Kapit. beadv. jkv. 242/1851. 6 SZML. JKK. Főkapitányi ir. 646/1850.
