Bánkiné Molnár Erzsébet: A Bács-Kiskun Megyei Levéltár Kiskun kerületi fondjai 1848–1876. Repertórium - Segédletek 1. (Kecskemét, 1996)
A Jászkun Kerület járási szintű közigazgatása 1849-1853
A Jászkun Kerület járási szintű közigazgatása 1849-1853 Alkotmányjogilag az 1849. március 4-i Olmützi alkotmány megszüntette Magyarország önállóságát és az osztrák birodalom tartományának nyilvánította. Magyarországon hadiállapot volt, ezért a közigazgatási hatóságok működését a hadihelyzethez igazodó ideiglenesség jellemezte. A szabadságharc leverése után az 1851. december 31-i „szilveszteri pátens" a Magyarországon még be sem vezetett Olmützi alkotmányt eltörölte, s az osztrák császárságot - benne Magyarországgal mint tartománnyal - abszolút monarchiává alakította át. A magyar államszervezet működésében a katonai igazgatás, majd a Bach-féle közigazgatási reformok bevezetése a létező igazgatási rendszerek alapvető változását eredményezték. 1849. január 15-én Alfred Windisch-Grátz herceg, az osztrák haderő főparancsnoka létrehozta a budai, a pozsonyi és a soproni katonai kerületeket, amelyek élére királyi biztosokat állított. A Jászkun Kerület a budai katonai kerületbe soroltatott. Szentkirályi Móric jászkun főkapitány helyére Windisch-Grátz Babarczi Antalt nevezte ki kormánybiztosnak, aki egyben Pest vármegye kormánybiztosi tisztét is betöltötte. 1849. március 26-tól a Honvédelmi Bizottmány is kormánybiztosra, lllésy Jánosra bízta a Jászkun Kerület irányítását. A volt szabad kerület közigazgatási főhatósága tehát a hadihelyzet alakulása szerint változott. 1849. július 11 - Buda elfoglalása - után a Jászkun Kerület a budai katonai kerületen belül a pesti polgári kerületbe tartozott. A polgári kerület főbiztosa Szentiványi Vince volt. Szentiványí szeptemberben kérte fel a közigazgatás átszervezésére Varga Soma korábbi ceglédi szolgabírót. A Jászkun Kerület politikai ügyeinek intézésére Kenéz Mihály kapott megbízást. Az új kerületi főnök székhelye Túrkeve lett. A Jászkun Kerület járási szintű tagolódása ekkor még nem változott, de a Nagykun a Jász és a Kiskun Kerület élére is új, kinevezett tisztikar került. A Kiskun Kerület javasolt tisztikarának névsorát 1849. szeptember 17-én küldte el Varga Soma a Jászkun Kerület polgári biztosához jóváhagyásra. A Jászkun Kerület közigazgatási szervezete a földrajzilag is elhatárolódó hármas tagolódás átalakításával egyidejűen változott meg. Az 1849. októberében kibocsátott „Magyarország ideiglenes rendezete" intézkedett az egyes közigazgatási szintek hivatalainak hatásköréről illetve területi elhatárolódásáról. A volt szabad kerület - bár a korábbitól eltérő belső tagolással - megtarthatta területi épségét és hagyományos elnevezéseit, de autonóm közigazgatási jogát elvesztette. Kiegészítette a „rendezetet" a novemberben kiadott bíróságokra vonatkozó rendelet. Ezzel
