Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ
A NÉPSZAVA HÍRE A CEGLÉDI POLGÁRSÁG REAKCIÓS SZÁRNYÁNAK SZOCIÁLDEMOKRATA ELLENES FELLÉPÉSÉRŐL ÉS A CEGLÉDI MUNKÁSSÁG TÖMEGSZTRÁJKJÁRÓL Hírt adtunk róla 1 , hogy ceglédi elvtársaink a polgárság köréből induló aljas és vakmerő ellenforradalmi támadásra tömegsztrájkkal feleltek. Mint tudósítónk jelenti, a tömegsztrájk meghozta azt, hogy az elbizakodott és túl vakmerő reakciós társaság egy kis időre meglapult. A sztrájk január 29-én délután vette kezdetét. Több mint tizenötezer főnyi munkásság, nemzetőrség és katonaság* vonult föl szép, fegyelmezett sorokban. A tüntető fölvonulás után népgyűlést tartottak, amelynek szónokai, Urbán és Reiner elvtársak kifejtették, hogy a reakciós tábor, amely sokalja a népszabadságokat, immár a legbecstelenebb eszközöktől sem riad vissza és terrorizálni akarta a helybeli szociáldemokrata pártot. Fölbérelt suhancokkal tömték tele a Nemzeti Tanács üléstermeit, akik megakadályozták a munkásság küldötteit abban, hogy a munkásság érdekeit képviselhessék. A népgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben megbélyegzi a bérenceket és megállapítja, hogy nagy pénzeken ellenforradalmi törekvéseket szítanak, hogy felekezeti izgatókkal meggondolatlan tettekre akarják rábírni az embereket. Egyben követelik, hogy az ellenforradalmi akciók végleges elfojtására a kormány szigorú vizsgálatot rendeljen el. Az impozáns és izzó hangulatú népgyűlés ezután a legnagyobb rendben és nyugalommal oszlott szét. A ceglédi munkásság tömegsztrájkja. — Népszava, 1919. február 1. (XLVII. évf. 28. sz.) 5. p. 1 A rövid telefontudósítást a lap január 29-i száma közölte. Ez a tudósítás így írja le a „casus belli"-t : „Ugyanis a hétfőre egybehívott Nemzeti Tanács ülése alkalmával lerészegített emberekkel állották el a tanácsterem ajtait, akik a munkástagokat nem engedték be az ülésre". (6. p.) 2 Nyilvánvaló túlzás, hiszen Cegléd belterületi összlakossága 1910-ben mindössze 26 313 fő volt. Az ipari munkásság száma pedig ugyanekkor: 16Ö2 fő. (ROMSICS, 1975/a.) A konzervatív ceglédi polgárság fellépése egyébként majd érvként hangzik el Pogány január 7-i, a Katonatanács ülésén elmondott, s a megelőző hetekben aktivizálódó ellenforradalom elleni hatékony intézkedéseket követelő beszédében. (Pogány beszédét a Népszava, 1919. február 8-i száma (XLVII. évf. 34. sz. 5. p.) közölte. Beszédének Duna—Tisza közi vonatkozású részét e kötet 119. számú dokumentumaként közöljük.)
