Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

akkor egész bizonyos, hogy a munkásság nem fogja helyteleníteni az intézőbizottságnak az intézkedését. Lehetetlen vádakat emeltek a közélelmezési hivatal vezetője, Rechner elvtárs ellen is, és többek között felekezeti gyűlölettel hajtva a zsidósága miatt akarják elüldözni. Ki kell, hogy jelentsem, olyan szakember, olyan munkaerő, mint ő nincs még egy ebben a városban, de ezt majd később fogják megtudni, és ha nem lesz itt és azt is, hogy ő a hivatalában nem zsidó volt, hanem értékes szakember. Végül ki kell jelentenem, hogy nem kérünk kegyelmet, mi nem kérünk semmit, csak annyit, hogy tárgyilagosan vizsgálják meg működésünket. Ignátz Demeter elvtárs szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy amikor az összvezetőségi ülést egybehívta, akkor ezt jóhiszeműleg tette, és azt akarta elérni, hogy az Intézőbizottságot, amely a rengeteg munkához talán nem volt elég erős, a szervezett munkásság kiküldöttei támogassák. Hogy ez nem így történt, azt ő maga sajnálja a legjobban, ő csupán azt akarta, hogy a hibákat kiküszöböljék, és ez volt az oka, az összvezetőség összehívásának is. Vissza/utasítja, hogy vádaskodott volna, és kijelenti, hogy ha hibát követett el, akkor azzal követett el hibát, hogy az összvezetőségi ülésen nem vigyázott kellőképpen arra, hogy ott csakis odatartozó emberek legyenek együtt. Ezután Braun elvtárs, az első hadtest helyettes parancsnoka szólalt fel. A ma lefolyt események azt követelik, hogy a legradikálisabb intézkedéseket tegyük meg — mondotta. Ha ma reggel a régi burzsoá módra kiállítottuk volna a gépfegyvereket és néhány századot, hogy proletár proletárt öljön, akkor a leggyalázatosabb és legaljasabb eljárást követtük volna el. Bizonyos az, ha valaki nem tudja mi az ellenforradalom, akkor álljon félre, ha valaki nem tudja, hogy a munkája felzúdulást kelt, akkor elsősorban ő felelős azért, ami itt történt. Sokszor hallottam mióta itt vagyok, hogy így zsidó, úgy zsidó. Nekünk nem szabad felekezetekre bontani a proletariátust, nem szabad ilyen módon egyenetlenséget támasztani, mert minekünk csak kettőt szabad ismerni, burzsoáziát és dolgozó embereket. Akármilyen vallású, akármilyen fajú, akármilyen nyelvű dolgozó proletárokat. Aki így akar disztingválni, hogy ez zsidó, ez keresztény, az maga is ellenforradalmár. Sajnálatos, hogy a közhangulat ilyen módon disztingvált, de a munkásság körében nem maradhat meg ez a disztingválás, mert ez a leggyalázatosabb jellegét öltene magára a munkásság mozgalmának. Cegléden (sajnálom, hogy ennek így kell lenni) nagyobb katonaságot összpontosítottunk. Ez a katonaság őrködik a rend és a nyugalom felett, ez a katonaság, amely testvére a mellette levő proletariátusnak, de ugyanakkor azoknak a gyalázatos proletároknak, akik a burzsoázia szolgáivá alacsonyodnak, akasztófával szolgál.