Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

a románok november végi kivonulásáig a térség legfontosabb hatalmi tényezője a 6. román királyi hadosztály volt. Parancsnoka Kecskemét th. város, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye középső és déli, valamint Csongrád vármegye északi járásai polgári közigazgatásának irányításával — a már létező, korábbi közigazgatási szervezettől függetlenül — Balázsfalvi Kiss Ferenc személyében külön főispánt bízott meg. A járások határait a hadosztály alegységeinek elhelyezési körletéhez igazította. A települések és járások szintjén általában meghagyott közigazgatási szervek mellé magyarul tudó katonai megbízottakat állítottak.

184 Összeírták a gazdasági gépeket, földbirtokokat nagyság és tulajdonosaik neve szerint, a várható vagy a már betakarított termés mennyiségét, az állatállományt és a munkaerőt. A nemzeti lobogók kitűzését megtiltották, a rendszeresített rekvirálások mellett fosztogattak, polgárokat támadtak meg.

185 S bár a megszállás első időszakában a kommunisták üldözése találkozott a polgári és kispolgári ellenforradalmi rétegek egyetértésével, fenti intézkedéseik a legszélesebb körű ellenállást váltották ki ezen rétegek körében is. A kalocsai főszolgabíró jelentése szerint a kialakult helyzet,,. . . talán még lázadásra is vezethet", Kecskemét környékén pedig összetűzésekre is sor került a rekviráló román katonaság és a készletekkel rendelkező birtokos parasztság között.

186 A román katonaság november végi kivonulása után a polgári és kispolgári lakosságot, elsősorban a birtokos parasztságot érintő rekvirálások megszűntek, a kommunista üldözés azonban tovább tartott, s ha lehet még kegyetlenebbé vált. A bírósági eljárások — gyakorlatukban a szocializálás és a rekvirálás végrehajtása lopásnak, rablásnak, a forradalmi törvényszékek halálos ítéletei gyilkosságra való felbújtásnak minősültek — mellett, melyek már a román megszállás időszaka alatt is folytak, akcióba kezdtek az ún. Nemzeti Hadsereg most bevonult vagy korábban polgárőrségként működő alakulatai. Tevékenységük legvéresebb eseményei a Kecskeméten és környékén működő Héj j

as-különítmény nevéhez fűződnek : a nemzetközi közvélemény nyomására kiküldött antant missziók vizsgálóbizottsága december elején 62 hullát talált a lajosmizsei erdőben.

187 1919 őszére a munkásmozgalom válságba került, Duna—Tisza közén gyakorlatilag kiszorult a politikai életből. Az agrárproletariátus kevésbé aktivizálódott falusi része lényegében már június—júliusban levált a munkásmozgalomról. Másik (városi ipari és agrármunkás) részük fásult és közömbös lett. A Tanácsköztársaság bukását követő megtorlásoktól való félelmük fokozta passzivitásukat. Legaktívabb és legfelkészültebb tagjaik 184 327. dok. 185 325—328. dok. 180 320. és 333. dok. 187 334. dok.