Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

deletek helyi viszonyoknak megfelelő kezelésére utasította a községi direk­tóriumokat. 169 Kiskunhalason „szükségcsépléseket" kezdtek, hogy az ellá­tatlan munkásság közélelmezési helyzetén javíthassanak. 170 Ezek a tervek és intézkedések — hasonlóan a Forradalmi Kormányzótanács július eleji rendeleteihez és terveihez 171 — a térség adottságainak, az agrár- és ipari munkásság igényeinek és tudati szintjüknek fokozottabb akceptálását bizonyítják. A rendelkezésre álló rövid idő és a megváltozott viszonyok azonban nem tették lehetővé e taktikájában egészségesen módosuló politika kibontakozását. Bár júliusban egyetlen újabb ellenforradalmi megmozdulás sem fordult elő, a piaci felhozatal minimálisra redukálódása és az általánossá váló élelmiszer-rejtegetés 172 jelezték, hogy a térség egyik igen fontos rétegét, a birtokos parasztságot rövid távon nem lehet a rendszer hívévé tenni. A népgyűlések további elnéptelenedése, a propagandaelőadások iránti vál­tozatlan érdektelenség, valamint a július elején megismételt sorozásokon való korlátozott körű részvétel pedig a proletárrétegek további közömbös­ségéről tanúskodik. 173 Az újkécskei Munkás- Katona- és Földművestanács július 20-i jegyzőkönyve 171 reális dokumentálója a térség július végi politikai hangulatának. Legerősebb volt a lehangoltság, fásultság és kiábrándulás a Duna melléki ellenforradalom által érintett területeken, amit a felkelés leverését követő kivégzések és hadisarc-beszedések okoztak. 175 A térség augusztus eleji politikai viszonyai mindezek ellenére azt bizonyít­ják, hogy a proletárdiktatúra bukása külső fegyveres erő beavatkozása vagy külső kényszerítő erőnek engedő esetleges budapesti kormányátalakítás nélkül egyelőre nem következett volna be. * A Peidl-kormány felhívásának („A kormányhatalmat a munkás szak­szervezetek kipróbált vezetői vették át. Minden munkástanács a helyén marad.") 176 megfelelően a fegyveres erőre (karhatalom és a visszavonuló Vörös Hadsereg alakulatai) támaszkodó tanácsszervek augusztus első nap­jaiban bármiféle átszervezés nélkül biztosították a rendet. A kecskeméti Munkástanács augusztus 2-i felhívása hangsúlyozza, hogy ,,. . . ennek a 169 310. dok. 170 302. dok. 171 Lásd erre HAJDÚ, 1969. 310—322. p. 172 299., 306. és 313. dok. 173 305. és 311. dok.; a sorozásokra lásd PmL. PPSKk Vm. Direktóriumának vegyes ir. 174 309. dok. 175 288., 291. és 308. dok.; Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1918., 352. p. (269. dok.) 176 316. dok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom