Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
FÜGGELÉK
„\**feS*v. r lim- , '-v v Recskemét munkásságához! ft magyar proletariátus megtette a köte lesöégét. P^.yvert ragadott, hogy fegyverrel kezében Mstositsa a dolgozók uralmát. Nem ra múlott, hogy ej * f«ttr*er, amelyet bittel, öntudattal es becsülettel forgatott, neu hozhatott olyan eredmény, «Int amilfmt hozzá füztetry^ Négy oldalról támadtak rá Magyarországra az Xitffc&íe haderffi és evvel a rettenetes hatalommal szemben csekély erőnek' bl£on^ul^bslnden ha 1 ál ras árit s ága és öntudata a magyar »unkassagnak. Er. a néhány hónap megmutatta, hog? a magyar •ainkáaságp^ejMfélg áldozattól naat ri ad viaszosakkor, araikor boldogulásának, Jövőjének biztositásáról van szó. Olyan küzdelem volt ez, aaelynél «»ebbet, ragyogóbbat, "^ÖfifpAáidozóbbat a világtörténelem nem tud fel' — — - zsa Oyörgy parasztjainak a példáját, akik kaszával, kapával mentek uruk miien, hogy biztosítsák verejtékkel Besfrzett munkájuk gyümölcsét. Dózsa Györgynek • lelke, elszántaága és forralalmi tüze viharzott át a magyar ' munkásság lelkében, *1ftilfcr arról volt szó, hogyha kell, fegyverrel kézém»m ia/blajgmits * a dfll&o «ók uralmát a herékkel, a napiopókkal szemben., »• ... X. a* 85 — ; i X i'" — - — "' * ———•—"—'•»— c Ezt a harcot most sem adja fel a munkásság, ez a harc egy évszázados kih deles, amelynek eredsényeslmgetó'l függ a munkásság, a dolgozó *,41Iióít jóléte boldogsága. Rat a harcot'a munkásság semmiféle hatn lomént //jty fffft semmiféle külsí beavatkozásokra sem fogja feladni,, íj*t a harcot folytatni fogja mindaddig m~-^ral<-b»>-., irodákban, földeken, amíg meg nem szüntette az egyenlőtlenségeket, amíg nem biztosította a dolgozók számára mindazt, amit s munkában elhullatott vére jtékükuiiij mrgérd*m«.i-»-V. j*«ÄJ£ÄJ A Kecskeméti Intéző Bizottság biicsúfelhívásának fogalmazványa — 1919. augusztus 2.