Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

proletariátus egy részét is), s az ipari munkásság másik része passzív maradt. A kecskeméti Direktórium március 26-án jelentette, hogy: „A Vörös Hadsereg szervezése abszolút kudarccal végződött". Csuka Béla politikai meg bízott április 6-i jelentése szerint pedig a kiskőrösi járásban: ,, . . . a sorozás csekély eredménnyel folyik". Sinkó Ervinnek, akit a forradalom első napjaiban Duna—Tisza közi agitációs körútra küldött a Kormányzótanács, általános benyomása volt ez.

115 A parasztság passzivitása és a frissen szervezett szociáldemokrata munkásság egy része áldozatvállalási készségének alacsony foka egyelőre ugyan nem okozott problémát, de súlyosbodó nehézségek, válságos helyzetek idejére nem sok jót ígért. A tanácsrendszer kiépülését és a Vörös Hadsereg szervezését ellenforradalmi erők sehol sem próbálták megakadályozni. Általában: március végén, április első napjaiban mind a polgári demokratikus átalakulást ellenző, mind a proletárdiktatúra időszakában e csoportok tömegbázisává váló rétegek némák voltak. Mindössze a Cegléd melletti Mikebudáról tudjuk, hogy a Kisgazdapárt tavasszal megszervezett helyi szervezetének vezetősége ,,. . . a forradalmi kormányzótanáccsal szemben . . . ellenaktiót kezdett".

116 Igaz, a vonatkozó időszakban a városi középrétegeket vagy a birtokos parasztságot sújtó vagy a diktatúra ellen hangoló intézkedéseket sem igen adtak ki. A falusi tanácsok egy része maga sem ismerte hatáskörét,

117 s Kecskemét kivételével, ahol március 26-tól a térségben egyedülállóan impozáns szociálpolitika bontakozott ki,

118 a városi tanácsok sem adtak ki nagy horderejű, társadalmi rétegeket orientáló intézkedéseket. Az április első napjaiban kiadott konceptuális kormányzótanácsi rendeletek (pl. április 2.: kereskedelmi üzletek köztulajdonban vétele, április 3.: a 100 holdnál nagyobb földbirtokok és a 10 holdnál nagyobb szőlőterületek szocializálása) helyi realizálása pedig még nem kezdődött meg. Másrészről a szocialista forradalom győzelmének híre ezeket a rétegeket ugyanolyan váratlanul érte, mint a munkásszervezeteket. Végül, kitapintható részükről egy olyan taktika is, melynek lényege nem a rendszer megdöntésére való törekvés, hanem érdekeik és az új politika valamiféle összeegyeztetésének igénye, a rendszer élének „tompítása" volt, melyek természetesen nem önként vállalt, hanem a kényszer diktálta célkitűzések voltak. Ezt sejtjük a most már szocialistának nevezett munkáspárt szervezeteibe való 1919 első hónapjaitól észlelhető tömeges belépések, gyakran testületi csatlakozások, ill. a polgári 115 106. és 175. dok. 116 Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919., 193—194. p. (142. dok.) 117 168. dok. 118 167., 173—174., 184. és 197. dok.