Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

IV. AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRAJUTÁSÁHOZ

A MUNKÁS-, KATONA- ÉS FÖLDMŰVESTANÁCS BÚCSÚFELHÍVÁSA A VÁROS LAKOSSÁGÁHOZ Kecskemét munkásságához ! A magyar proletariátus megtette a kötelességét. Fegyvert ragadott, hogy fegyverrel a kezében biztosítsa a dolgozók uralmát. Nem rajta múlott, hogy ez a fegyver, amelyet hittel, öntudattal és becsülettel forgatott, nem hozhatott olyan eredményt, mint amilyet hozzá fűztünk. Négy oldalról támadott rá Magyarországra az ántánt haderői, és evvel a rettenetes hatalommal szemben csekély erőnek bizonyult minden halálraszántsága és öntudata a magyar munkásságnak. Ez a néhány hónap megmutatta, hogy a magyar munkásság semmiféle áldozattól nem riad vissza akkor, amikor boldogulásának, jövőjének biztosításáról van szó. Olyan küzdelem volt ez, amelynél szebbet, ragyogóbbat, önfeláldozóbbat a világtörténelem nem tud felmutatni. A magyar munkásság most sem csinált egyebet, csak követte Dózsa György parasztjainak a példáját, akik kaszával, kapával mentek uruk ellen, hogy biztosítsák verejtékkel szerzett munkájuk gyümölcsét. Dózsa Györgynek a lelke, elszántsága és forradalmi tüze viharzott át a magyar munkásság lelkében, amikor arról volt szó, hogyha kell, fegyverrel kezében is biztosítsa a dolgozók uralmát a herékkel, a naplopókkal szemben. Ezt a harcot most sem adja fel a munkásság, ez a harc egy évszázados küzdelem, amelynek eredményességétől függ a munkásság, a dolgozó milliók jóléte és boldogsága. Ezt a harcot a munkásság semmiféle hatalomért, semmiféle külső beavatkozásokra sem fogja feladni, ezt a harcot folytatni fogja mindaddig műhelyekben, gyárakban, irodákban, földeken, amíg meg nem szüntette az egyenlőtlenséget, amíg nem biztosította a dolgozók számára mindazt, amit a munkában elhullatott verejtékük után megérdemelnek. Szociáldemokrata kormány alakult azzal a szándékkal, hogy a háború-