Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

számunkban fogjuk részletesen ismertetni. Csak sajnálnunk lehet, hogy a tanító elvtársak, városi, vasúti, méntelepi és egyéb megjelenésre kötelezett alkalmazottak legnagyobb része távollétével tündökölt. — Az előadás után Szabó Ambrus elvtárs indítványára élénk vita fejlődött azon kérdés fölött, hogy miképpen lehetne az egyes élelmiszereket és egyéb fontosabb dolgokat a lehető legigazságosabban szétosztani, mert gyakran megtörténik, hogy éppen a dolgozó munkás nem jut hozzá az őt megillető cikkekhez. A közben megérkezett Hajdú János párttitkár elvtárs információt nyerve a vita tulajdonképpeni céljáról, kijelentette, hogy a legtöbb dologról hiába vitatkoznak, mert a mi határozatunkat a központ úgysem fogadná el. Egyben hevesen ostorozta azokat a szakszervezeti tagokat, akik nem teljesítik kötelességüket, és szigorú megtorlás foganatosítását helyezte kilátásba velük szemben. Napi hírek. — Nagykőrösi Népújság, 1919. július 27. (I. évf. 100. sz.) 312. SZEGED, 1919. JÚLIUS 27. AZ ELLENFORRADALMI KORMÁNY HADÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK ÁTIRATA A BELÜGYMINISZTÉRIUMNAK: KIMUTATÁS AZOKRÓL A KALOCSA KÖRNYÉKI ELLENFORRADALMÁROKRÓL, AKIK KARHATALMI SZOLGÁLATRA JELENTKEZTEK Kimutatás Azon kalocsai és Kalocsa vidéki menekültekről, kik, mivel részben közérdekű állást töltenek be, részben mert idősebbek és testileg gyöngébbek, helyi szolgálatra (karhatalom) jelentkeznek az alant megnevezett községekbe. 1. Érsekcsanád: Biber Lajos községi vezetőjegyző Csuka V. református rektor