Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ
ségszerűen kitört ellenforradalomnak ismert módon való elnyomása a lelkeket úgy elkeserítette, és sajnos a világ nyomorúságát megváltó legszebb eszméket is annyira népszerűtlenítette, hogy a rendszerről hallani sem akarnak, s a sok csalódás odavezetett, hogy ma már senkinek sem hisznek, s még az én felvilágosító és megnyugtató szavaimat is kételkedéssel és tagadólag fogadták. S minthogy a megtörténteket én nevemmel fedezni még utólag sem óhajtom, s aki a más tiszta meggyőződését tiszteli, ezt tőlem nem is kívánhatja, kérem lemondásomat tudomásul venni. Minthogy a Tanácsköztársaság új alkotmánya sem ad jogot a pártvezetőségnek vagy a küldöttgyűlésnek, hogy a falusi tanácstól kénye-kedve szerint valakit kitöröljön, s oda másnak a nevét iktassa be, s minthogy utólag értesültem arról, hogy én is ilyen törvénytelen módon jutottam be a falusi tanácsba, nem pedig a népnek szabad és titkos választáson megnyilvánult bizalmából, én pedig a törvényességből a tanácsrendszerben sem engedek egy jottányit sem, mert csak a törvény szigorú megtartásában látok garanciát, s itt kénytelen vagyok felhívni a ,,Népszava" július 15-én megjelent 167. számát [így], amelyben Varga Jenő népbiztos ,,A korrupció" című vezető cikkében panaszolja, hogy nemcsak a nagyközönség, hanem a közhatóságok alkalmazottai, a munkásság bizalmi emberei is lépten-nyomon áthágják a rendeleteket, s hogy ennek következményei vannak, miért is a falusi tanácsi tagságomról is lemondok, s kérem ezt is tudomásul venni. Végezetül e helyen panaszolom fel azt is, hogy a tanácsrendszer óta egyetlen politikai megbízott vagy agitátor sem keresett fel bennünket, hogy egyrészt a helyi viszonyokról tájékozást szerezzenek, vagy a rendszerről véleményünket kikérték volna, s egy kis eszmecserét provokáltak volna, ellenben — tisztelet a nagyon kevés kivételnek — vadabbnál vadabb szónoklatokat megjegyzés és vita nélkül kellett bevennünk, s most, hogy sikerült minden hidat felégetni, mely a valóban dolgozó nép lelkéhez vezet, most hajlandók lennének a hatalomban minket — az eddig burzsoáként kezelt —-, szellemi munkás proletárokat is részeltetni; ne vegyék rossznéven, hogy a megtiszteltetést a magam részéről tisztelettel elhárítom. Kalocsán, 1919. július 19-én Tisztelettel Dr. Kovács Mátyás járásbíró