Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)
III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ
Neumann Károly: Tessék elolvasni az ügyrendet! (Ellentmondások. Zaj. Elnök csenget.) Iványi Sándor: Legyünk tisztában, elvtársaim, azzal, hogy a közélelmezés ezúttal elsőrendű külügyi, hadügyi és politikai kérdés is. Külpolitikai kérdés elsősorban azért, mert minél több élelmiszerünk van, annál inkább van kevesebb reménye az ententenak arra, hogy bennünket kiéheztet. Meg kell állapítanunk, elvtársaim, azt, hogy ha a közélelmezés terén tudtunk volna feleslegeket összegyűjteni, akkor most a Tanácsköztársaság nem állana egyedül, akkor már egészen bizonyos, hogy mellettünk állana egy szomszédos ország is. (Ugy van! Úgy van!) Belpolitikai kérdés a közélelmezés, elvtársaim, azért, mert ha a dolgozó szegénységet a legszükségesebb élelmiszerekkel nem tudják ellátni, akkor ezt az éhező szegénységet mindenki fel tudja használni arra, hogy a proletárdiktatúra ellen puccsokat csináljon, és legelsősorban arra, hogy a proletárdiktatúrának kiépítését megzavarhassa. Azt mindenki tudja, t. elvtársaim, hogy ez a proletárdiktatúra itt üres konyhát, üres kamarát vett át. Az is tiszta dolog, amit egy magyar közmondás kifejez, hogy üres konyhában bolond a gazdaasszony. Azonban mégis módokat kell találni a mostani szűkös ellátási és termelési viszonyok között is arra, hogy ezeket a mennyiségeket kellőképpen elosszuk, vagy legalábbis a jövő termés elosztását kellően biztosítsuk. Ez annyival is inkább szükséges és sürgős, mert az öntudatlan éhes szegénység, különösen a vidéki szegénység, amely olyan vidéken van, ahol nem lehet sem baromfit, sem más egyebeket tartani, — az nagyon könnyen kapható legelsősorban arra, hogy vallási kitörésekre és hasonló ostobaságokra legyen felhasználható, amint az előbb mondottam. A hadászati kérdés elsősorban közélelmezési kérdés is, mert bennem éghet az öntudat lángja és csapkodhat az egekig, azonban a régi harctérről nagyon jól tudom azt, hogy minden lelkesedés csak addig ér, amíg fel nem fordul az ember éhen. Már pedig legelsősorban fontos és szükséges az, hogy a Vörös Hadsereg lelkesedését úgy biztosítsuk, hogy az élelmezés terén minden lehetőt elkövessünk. Tisztelt elvtársak! Egy-két pillanatra meg kell állnom e kérdésnél, és a vöröskatona elvtársakat erről a helyről arra kell kérnem, éppen a jövő ellátás érdekében, óvakodjanak attól, hogy a vidéken a rozs- és búzatáblákat lekaszálják állatok takarmányozására. (Felkiáltások: Azt nem mi csináltuk! Szigorúan meg van tiltva!) Igen sokszor hadseregparancs dacára is megtették, s megállapítom azt, hogy egész félholdakat kaszáltak le. Ezt éppen az ő érdekükben mondom, mert ennek visszahatása lesz az ő hozzátartozóik ellátására is a jövőben. Ezenkívül meg kell állapítanom azt is, hogy a front