Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

188. Hibó Sándor a Pest vármegyei direktóriumnál történt eljárásáról tart jelentést. A vármegyei direktórium hadügyi osztálya táviratilag rendelte föl a megejtendő sorozások ügyének megbeszélésére. Az értekezleten úgy ő, mint a kiskőrösi és félegyházi direktóriumok tagjai kijelentették, hogy a sorozás eredményességéért csak úgy vállalnak felelősséget, ha a hadügyi népbiztosság sorozási parancsától eltérőleg nemcsak a proletárokat sorozzák, hanem foglalkozási és vagyoni viszonyokra való tekintet nélkül mindenkit. A felhozott okok meggyőzték a hadügyi népbiztosság kiküldöttét, úgyhogy Kiskunhalasra, Kiskőrös és kiskunfélegyházi járásra olyan sorozási parancsot fog kibocsátani a hadügyi népbiztosság, mely szerint 18 és 45 év között mindenki sorozásra köteles jelentkezni.

1 Tudomásul vétetik. Ezt követően fizetésemelés iránti kérelmek, a fogyasztási adókezelés helyzete, a városi előfogatok használata, a lakosság kezén levő építési anyagok bejelentésének szükségessége, az Építési Direktórium elhelyezése és tagjai fizetésének a megállapítása, a köztulajdonba vett éttermek és szállodák kezelése, a konyhakertek pusztításának megakadályozása, a színházi jegyek árának emelése és a piaci árak maximálása tárgyaltattak. 203. tárgysorozati pontként pedig egy katonai ügyosztályt és egy sorozó bizottságot alakított a testület. Utóbbi elnöke Hibó Sándor lett. Tintával irt tisztázat, Hibó Sándor elnök, Kardos Pál és Mig 67. Károly hitelesítők, valamint olvashatatlan kézjegyű jegyzőkönyvvezető tintával írt aláírásával. — B-KmL. Kiskunhalas. Intéző Bizottság jkv.-e. 133 — 151. p. 1 A dolgozók védkötelezettségéről a Forradalmi Kormányzótanács CIX. számú, május 31-én kiadott elv jellegű utasítása intézkedett, mely — különösebb konkretizálás nélkül — a 18 és 45 év közötti „magyar honosságú dolgozó férfiak" sorozását rendelte el. (Tanácsköztársasági Törvénytár. Szerk. PONGRÁCZ Jenő. Bp. 1919. IV. füzet. 19—20. old.) A Hadügyi Népbiztosság június elején kiadott 11 374/eln. szerv. csop./1919. számú utasítása részben módosította, részben konkretizálta a fenti rendeletet. Egyrészt kimondta, hogy ,,... a sorozás egyelőre csak Budapesten és az országnak a Duna balpartján levő meg nem szállott területén hajtandó végre". A „dolgozók" megjelölést — másrészt — így konkretizálta: ,,A sorozásra kötelesek jelentkezni: a. mindenki, aki valamely üzemben, bármely hivatalban, intézetben vagy szervnél van alkalmazva, vagy a fenti kategóriába tartozik ugyan, de jelenleg munkanélküli; b. mindazok a kisbirtokosok, kiskereskedők (szatócsok stb.), akik állandóan nem alkalmaznak fizetett idegen munkaerőt ; c. főiskolai és középiskolai hallgatók a fenti korhatáron belül". (HIL. MT. Bp-i Kat. Ker. Parság. Szerv. ir. 27 116. sz. 114/5. 218. U-i j.) A rendelet tehát lényegében figyelmen kívül hagyta a kiskunfélegyháziak, kiskunhalasiak és kiskőrösiek kérelmét.