Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

járulások, tanítók drágasági pótléka, stb. a kalocsai Direktórium egyházi javak őrizetbe vételére kiküldött bizottságának hozzájárulása szükséges. Kérem ebbeli eljárásom jóváhagyását, s további fenntartását mind az ideig, míg a likvidáció befejezve nem lesz. Tisztázat, tintával írt aláírással. — OL. L. 17. 1966/1919. sz. (2. csomó) 1 A megállapodásra lásd e kötet 155. számú dokumentumát. 2 A Közoktatásügyi Népbiztosság 13. számú rendelete (1919. április 21.) az egyházi vagyon köztulajdonba vételével a helyi munkás-, földműves- és katonatanácsokat, ill. az általuk létrehozandó likvidálási bizottságokat bízta meg. (Tanácsköztársasági Törvénytár. Szerk. PONGRÁCZ Jenő, Bp. 1919. II. füzet. 137—140. old.) A. pont alatt csatolt, május 3-i jelentésében Madarász Dezső az egyházi vagyon fentiek szerinti átvételétől az érseki és főkáptalani uradalmak gazdasági egységét féltette, amelynek megóvására és termelésének biztosítására a Földművelésügyi Nőpbiztosságtól megbízást kapott. Megállapítása szerint „.. . az a veszély fenyeget, hogy az érseki és főkáptalani uradalmakból eltűnik a termelés eddig megőrzött egysége, az uradalmak gazdaságai szétszakadnak, s rövidesen teljesen lehetetlenné válik a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés, s a szövetkezeti központoknak a most meglevő gazdasági központok szerint való kiépítése. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a helyi tanácsok megfelelő szakerők hiányában a rendeleteknek nagyon kezdetlegesen bírnak csak érvényt szerezni. A fennálló uradalmi területekkel szemben a régi kormányzat földosztási rendeletének káros hatása alatt oly igényeket formálnak, melyek a szövetkezeti termelés elvével ellentétben az egyéni kisbirtokok létesítésére tendálnak." Mindezek miatt Madarász az egyházi javak két csoportba sorolását javasolta. A templom, a lelkész, az iskola és a tanító fenntartására szolgáló javakat továbbra is a helyi tanácsok, az érseki és főkáptalani gazdaságot azonban a Kalocsai Direktórium egy külön bizottsága likvidálná. 4 A volt főkáptalani és érseki uradalom erdőőreinek bérei kerületenként változtak. Bérszintjüket a szélső értékek közlésével jellemezzük: 5 A Forradalmi Kormányzótanács LXIV. számú rendelete az ipari munkások bérének ideiglenes rendezésével foglalkozott. A szakmunkások órabérét 4—8,50, a betanult és segédmunkásokét 2,50—6,50, az ifjúmunkásokét 1,50—2,50 koronában állapította meg. (Tanácsköztársasági Törvénytár, i. m. II. füzet. 32—33. old.) 6 A gépészek meglevő és óhajtott járandóságairól a vas- és fémmunkások szakszervezetének kalocsai csoportja által készített kimutatást az alábbiakban közöljük : Madarász Dezső politikai megbízott 3 Uo. készpénz széna őszi szalma tavaszi szalma .. tűzifa marhatartás sertéstartás föld ősziek alá . . föld tavasziak alá 300 K 0—42 q 0—28 q 0—14 q 10—32 űrméter 3 db 4 db 2,67—2,75 magyar hold 0—2,75 magyar hold