Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

ződésben foglaltakon felül 6 m. m. búzát és 6 m. m. rozsot is személyenként. Kérelmük eredetijét F. alatt

8 mellékelem. Mindeme munkabérek tekintetében sajnosán kell nélkülöznünk a t. Népbiztosságok határozott rendelkezéseit, s főleg annak kimondását, hogy a mezőgazdaságban bármilyen, akár ipari, akár mezőgazdasági alkalmazottra nézve egyaránt a napfelkeltétől napnyugtáig tartó munkaidő kötelező, mert különben az iparosok 8 órai munkaideje a földművelők munkájának folytonosságát zavarja, másrészt a földművelőket is a 8 órás munkaidő követelésére sarkallja. Mindama fizetési igények teljes kielégítése azonban, melyekről eddig említést tettem, a gazdaságot oly helyzetbe juttatja, hogy számításom szerint a gazdaság ezek kielégítésének kötelezettségével hamarosan állami segítségre szorulna. Meg kell említenem azt is, hogy a munkabérek nem lévén egységesen szabályozva a május 6-án megjelent F. N. rendelet

9 megállapította béreken napszámos munkások alig lesznek kaphatók, mert mindenki a másutt fizetett nagyobb munkabérért akar csak dolgozni. így legutóbb konyhakerti munkára a napszámosok csak 5 K órabér mellett voltak kaphatók, mert az útjavításnál ennyi bért fizettek. Ugyancsak sürgős és országosan egységes alapelveken nyugvó rendezést igényelne az aratási és cséplési munkavállalók jórandósága

10 is, amire nézve egyrészt túlzott követelésekkel, másrészt különböző községbeli lakosok ellentétes érdekű munkaigényeivel állunk szemben. IV. Ami a volt érseki uradalom területére vonatkozólag az egyes községek földműves szegényeinek igényeit illeti, a megalakult birtokrendező és termelést biztosító bizottságokkal folytatott tárgyalások alapjául ama jegyzőkönyvben foglalt megállapodás szolgált, melyre 1919. március hó 21-én Várhidy miniszteri biztos a kalocsai érdekeltekkel jutott, s melyet 1919. március 27-én a Földművelésügyi Népbiztosság 78 178/X. sz. alatt tudomásul is vett. A többi községek földműves szegényeivel hasonló megállapodásra igyekeztem jutni, mert ez alapon lehetett egyedül az idei termést és a gazdaságnak maradó termények útján a jövő évi termést biztosítani. A megállapodás másolatát

1 G. alatt csatolom. További megállapodásokat ez ideig az uradalmi területeken levő községek földműves szegényeinek legeltetési igényei követeltek, amire nézve egyrészt az, hogy az esős időjárás folytán a területek nagyrészt víz alatt állanak, másrészt pedig az uradalmi területeken kívül eső községek direktó-