Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

III. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ

Kiadom a további intézkedések sürgős megtétele végett a 2. hadosztályparancsnokságnak, a 2. hadosztály politikai megbízottjának, valamint tudomásulvétel és a helybeli direktóriumok tájékoztatása végett a kecskeméti és kiskunhalasi katonai állomásparancsnokságoknak. Szántó [Béla] hadügyi népbiztos Tisztázat, tintával irt aláírással. —- B-KmL. Kecskemét. Direktórium ir. szám nélk./ 1919.

1 1 Eredetileg a Kecskeméti Katonai Allomásparancsnokság iktatta az iratot, 201/1919. szám alatt. A Direktórium iratai közé később kerülhetett. 197. KECSKEMÉT, 1919. ÁPRILIS 9. A DIREKTORIUM BESZÁMOLÓJA HÁROM HETI MŰKÖDÉSÉRŐL Március 22-én alakult meg Magyarországon a proletárdiktatúra. Ekkor a munkástanács 15 tagú Direktóriumot választott, majd később néhány nap múlva a forradalmi kormányzótanács új rendeletéből kifolyólag csak 3 tagú Direktóriumot választott Buday Dezső, Német László és Richter Ármin elvtársak személyében. Ez az új Direktórium azonban nem nélkülözhette a régi direktórium érdemes munkásainak önfeláldozó tevékenységét, és ezért Lugosi Istvánt a pénzügyek, Bódi Jánost a socializáló ügyek, Szegedi Lajost a Lakáshivatal, Tóth Lászlót irodalmi és művészeti ügyek, Haj ma Józsefet az iskolaügyek, Simon Istvánt a propagandaügyek és sajtó, Soós Pált a politikai ügyek, Sarlós Ágostont az igazságügyek, Csihalik Lászlót a panasziroda, Kósa Istvánt a közlekedési ügyek, Knapp Lajost és Vércse Gábort a katonai védelmi ügyek, Szakovits Györgyöt a városparancsnokság, Vincze Lajost a gazdasági ügyek, Villám Istvánt a postai ügyek direktóriumi megbízottjává nevezte ki.