Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

AZ ÚJ SZÓ KÖZLEMÉNYE A KUN FÖLDBIRTOKOSOKNAK A HABSBURGOKKAL SZEMBENI ANYAGI KÖVETELÉSÉRŐL, S E MOZGALOM ELLENFORRADALMI JELLEGÉNEK VALÓTLANSÁGÁRÓL A katonatanács egyik teljes ülésén Pogány József kormánybiztos szóvátette a kunszentmiklósi ellenforradalmi mozgalmat.

1 Elmondotta, hogy Kunszentmiklóson félmágnásokból és kisbirtokosokból társaság alakult, amely meg akarja szervezni a kun köztársaságot. De elmondta —nagy izgalmat váltva ki hallgatóságából — azt is, hogy hadsereggel akarnak Budapest ellen jönni, hogy vérbe fojtsák a forradalom uralmát. A súlyos vádra a legsúlyosabb ítélet lehet csak a válasz. Ha van olyan gaz Magyarországon, aki a demokrácia ellen lázadozik, ki kell irtani kegyetlenül, kegyelem nélkül. Aki viszályt szít közöttünk, vagy bűnös, aki senki oltalmára ne számítson, vagy őrült, s akkor tébolydába vele. De a védelem jogától ne üssünk el senkit, és senkinek sincs joga, — de a hatalmasan megszervezett szociáldemokrata pártnak, az ország egyetlen szervezett erejének még oka sem lehet rá, — hogy a váddal szemben a védelmet meg ne hallgassa. Hát lássuk mit mondanak a kunok, lássuk, mire készülnek. * Tavaly december tizenyolcadikán kunszentmiklósi és halasi földbirtosok meg akarták alakítani a Kun Nemzeti Tanácsot, és e célból egy szentmiklósi családnál — mintegy húszan — összejöttek. A Kun Nemzeti Tanács megalakítását azért tartották szükségesnek, mert a kunoknak 170 millió korona követelésük van a Habsburg-családon. A derék Habsburgok egyik kitűnősége, I. Lipót császár pénzzavarba jutott, s úgy segített magán, hogy zálogba csapta a — másét, a Kunságot ötszázezer rénesi forintért a német johannita rendnek. Negyven esztendővel később —Mária Terézia idején —a kunok, a maguk pénzén, százezer forinttal drágábban visszaváltották a birtokaikat. Ez a summa a kamatokkal együtt ma csekély százhetven millió koronára