Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

A HELYI NEMZETI TANÁCS VEZETŐJÉNEK TÁVIRATI JELENTÉSE A MAGYAR NEMZETI TANÁCSNAK ÚJ, A KÖZTÁRSASÁGOT TÁMOGATÓ ELÖLJÁRÓSÁG VÁLASZTÁSA TÁRGYÁBAN A dunapataji közállapotokról a következőket jelentjük: községünkben a közigazgatási intézkedések megtételére jogosított elöljáróság tagjai, valamint a hátuk mögött álló jobbmódú birtokos gazdák észleletünk szerint valami nagyobb ragaszkodás és hűség érzetével a Népköztársaság uralma iránt nem viseltetnek. Kitűnik ez abból, hogy a szegényebb néposztály érdekei iránt most is, éppenúgy mint régebben, merev elzárkózottságot és közömbösséget tanúsítanak. A helyi nemzeti tanács éppen ez okokból, mert azon magasztos feladatoknak, melyeket a központ követendő irányelvekül részére kijelölt, az elöljáróság részvétlensége folytán most már semmi irányba eleget nem tehet. Az állásáról lemondott községi elöljáróság helyébe a népköztársaság és kormányához törhetetlen húséggel ragaszkodó új elöljáróság megválasztása iránt intézkedett, s ennek folyományaként a helyi nemzeti tanácsot feloszlatta. E helyen is azonban a régi rendszert jellemző közömbösséggel találkozott. Új elöljáróság megválasztása esetén a közrend és népjólét fenntartását biztosítanék. Bencze József Tintával írt tisztázat, tintával írt aláírással és ,,A Dunapataji Nemzeti Tanács'''' feliratú bélyegzővel hitelesítve. — PIA. 606.f. 3/41. ő. e. (XII. köt.) 998—1000. fol. Mielőtt a Magyar Nemzeti Tanács válaszolt volna, 1916. január 2-án „Dunapataj szavazópolgárai és polgárnői egyértelműleg (elvonultak községházunk udvarára," hogy az „...önként lemondott községi képviselőtestület és a községi elöljáróság . . ." újraválasztásáról gondoskodjanak. A Nemzeti Tanács, amely . . . „kellő támogatás hiányában feloszlásban volt. . .", s a közrend további biztosítását nem vállalta, hozzájárult a választásokhoz. Csikai Imre főszolgabíró azonban csak az elöljárók újraválasztását engedélyezte. „Ilyen körülmények között — folytatódik a jegyzőkönyv — a választóközönség maga vette kezébe a hatalmat, minden főszolgabírói gyámkodás nélkül". A belügyminisztérium 1919. január 15-i leiratában közölte a megye főispán-kormánybiztosával, hogy sem az új képviselőtestületet, sem az új elöljáróságot nem ismeri el törvényesnek, egyben a megye feladatává tette a kérdés „békés elintézését". Erre azonban — a Budapest és Dunapataj közötti többszöri levélváltás ellenére — március 21-ig nem került sor. Az ügyet „tárgytalan" megjegyzéssel március 20-án ad acta tették. (MMTVD. 5. köt. 414—415. old.; Vö. PIA. 603. f. 2/40. 6. e. 37—39. fol.J