Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

got ezekkel fenntartja. Az éjjeli őrök fizetése s a községbe befolyt adományok vagy a községi adó jövedelem az esetleges díjazásra fordítandók. A csendőrség a szervezési munkát azonnal megkezdi, és sürgősen befejezi. Ebbeli eljárásáról jelentést tesz. Az elölj, utasíttatik, hogy ez ügyben a csendőrséggel állandó összeköttetésben legyen. Egyéb tárgy nem lévén, bíró az ülést berekeszti. Várkonyi István Anka Imre hfőjző bíró A jegyzőkönyv előttünk egész terjedelmében felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. kmf. Auer János Epstein Gyula Tintával írt tisztázat, tintával írt aláírásokkal. —• B-KmL. Újkécske. Közgyűlési jkv. 1914—1923. köt. 187—198. p. 1 A köztársaság fegyveres védelmével a november 11-én közzétett 5220. számú kormányrendelet foglalkozott. Ez intézkedett a katonaságéval megegyező díjazású nemzetőrség és a fizetést nem kapó polgárőrség felállításáról. (Magyarországi Rendeletek Tára. 1918. Up. 1918. 2916. p. III. köt. 2231—2234. old.) Bár ezt a rendeletet hivatalosan nem hatálytalanították, a későbbiekben Fényes Lászlónak, a nemzetőrségek kormánybiztosának november 2 t-i, elfogadott előterjesztése alapján megkezdték a belső karhatalom átszervezését. Fényes hat nemzetőri karhatalmi parancsnokság alá rendelve, járásonként 20—40 főből álló nemzetőri egységeket kívánt felállítani. A települések, elsősorban a fa'vak és községek már megszervezett nemzetőrségeit pudig díjazás n^'kü'i polgárőrségekké akarta átalakítani. {Vö. SCHÖNWALD, 180—187. old.) Mivel a Fényes-féle szervezési utasításokat az alispánok és a polgármesterek megkapták, a jegyzőkönyv említette felsőbb rendelet" ennek továbbgyűrűzése volt. (Vö. e kötet 85. számú dokumentumával.)