Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

Áttérve ezután a napirendre, felolvassa jegyző Dr. Tarajossy Sándor és 11 képviselőtársa kérelmét, melyben a képviselőtestületet sürgősen összehívni és 1. A közbiztonsági intézkedések költségeit, 2. A lakosság élelmezési és piacz ügyét kérték tárgyaltatni. Kéri jegyző nevezetteket, hogy, mivel a kérelemből ki nem tűnik, mily irányban óhajtják ezen ügyeket tárgyaltatni, indítványt tegyenek ezekre nézve. Dr. Tarajossy Sándor erre felszólal, megemlékezik a szomorú és nehéz időkről, a külső, a belső ellenségről, mely az országot mindenfelől szorongatja, összeomlással fenyegeti, a Nemzeti Tanácsról, mely kezébe ragadta a hatalmat, de, miután kivívta amit akart, átadta a hatalmat a rendes hatóságoknak, s magának csak a felügyeleti, ellenőrzési jogot tartotta fenn. A Kalocsai Nemzeti Tanács szintén megalakulva, kezébe vette az ügyek intézését, felállította a Nemzetőrséget, s ezekkel a forradalom első napjaiban hasznos szolgálatot tett, ám később a Nemzetőrség fenntartására adót vetett ki,

1 még pedig illetéktelenül és ötletszerűen, s még ma is teszi, dacára annak, hogy most már felesleges is, mert a kormánybizottság közzétette rendeletét, hogy a Nemzetőrség költségeit az állam fogja viselni. Azzal óhajt ennek véget vetni, hogy indítványozza, miszerint 1. A nemzetőrség szorosan vett költségeit, mert más nem lehet, a községi pénztárból előlegeztessenek, a Nemzeti Tanács erről értesíttessék, kerestessék meg, hogy több adót ne vessen ki. 2. A Nemzetőrség hívassék fel, hogy az eddig be nem hajtott adók behajtására karhatalmat ne adjon. 3. A lakosság szólíttassék fel, hogy a kivetett adót ne fizesse. Gyurtsek Gábor h. főjegyző tekintettel arra, hogy ezután az állam, illetve a község fedezi a költségeket, ezen indítványok mellőzését kéri. Gregus Gyula pártolja Dr. Tarajossy Sándor indítványát. Kákonyi István legalább az erre kivetendő adó csökkentését kéri, mert ismét a kisgazda és a hivatalnok van legjobban sújtva. Kleiner Lajos a Nemzeti Tanács adókivetését az első zavarral menti, s feltételezi, hogy ebben az időben ehhez jóhiszeműleg formált jogot, s tudomása szerint egy értekezleten 200 000 korona kivetése lett elhatározva, de rendes kivetés útján, kivéve a szegényeket; a jövőre nézve a rendes adóalapot ajánlj Nemzeti Tanácsot felkérni az elszámolásra. Kákonyi István az adóalapot ellenzi. Baksa István helyesli a Nemzetőrség felállítását és a költségeire kivetett adót. Tóbiás Nándor a jövőre nézve az idevezényelt 23. gyalogezredet szeretné felhasználni.