Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

A nem szerb és nem szláv népeknek, akik határainkon belül maradnak és mint kisebbségek nemzeti létük megőrzését és fejlesztését óhajtják, minden joga biztosíttatik. Éppúgy követeli ez a népgyűlés, hogy azon szerbeknek, bunyevácoknak, akik továbbra is határainkon kívül, más államokban maradnak, a kisebbség védelmi jogán nemzeti fennállásuk és fejlődésük, valamint azon joguk is biztosíttassék, hogy ezen szerbek és új szerb állam részéről kultúrailag és gazdaságilag segélyeztessenek, mely tekintetben a kölcsönösség elve szigorúan fog betartani. Ez különösen vonatkozik a budai egyházmegyében levő szerbekre és az államunk határain kívül maradt bunyevácokra és sokácokra, akiknek részére az egyházi nemzeti javak, illetőleg az eddigi karlócai metropolita jövedelmeinek szükséges része biztosítandó. II. Bánság, Bácska és Baranya a mai napon, 1918. évi november hó 25-én (12-én) Újvidéken tartott népgyűlésen, az antant balkáni hadserege által vonandó határok közt s a népek magasztos önrendelkezési joga alapján elszakadtaknak nyilvánítják magukat Magyarországtól, úgy államjogi, mint politikai és gazdasági tekintetben. Ez okból a népgyűlés megalakítja a Nagy Néptauácsot (Veliki Narodni Szávet), amelynek végrehajtó szerve a Népkormány (Narodna Uprava). A Néptanács áll az ezen népgyűlés által választott ötven tagból. A Néptanács alkotja a szükséges rendszabályokat és rendeleteket, választja a Népkormányt, és ellenőrzi ennek működését. A Népkormány a következő osztályokból áll: 1. Politikai, 2. Belügyi, 3. Igazságügyi, 4. Egyház- és iskolaügyi, 5. Pénzügyi, 6. Közlekedésügyi, 7. Gazdaság ügyi, 8. Élelmezési és ellátásügyi, 9. Szociálisügyi, 10. Népegészségügyi, —és 11. Nemzeti védelemügyi osztályból.