Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

II. A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM TÖRTÉNETÉHEZ

A HELYI NEMZETI TANÁCS TÁVIRATBAN JELENTI MEGALAKULÁSÁT ÉS ELSŐ INTÉZKEDÉSEIT A MAGYAR NEMZETI TANÁCSNAK Október 31-én délután 5 órakor a ceglédi függetlenségi és 48-as párt rend­kívüli gyűlése elhatározta a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását az összes helybeli körök és testületekkel együtt. Ez alkalommal kitörő' lelkesedéssel üdvözli gróf Károlyi Mihályt, a város nagynevű országgyűlési képviselőjét. Ugyanakkor megtette az előkészületeket a Nemzeti Tanács helyi bizottságá­nak megalakítására. Örömmel vette tudomásul, hogy a helyben állomásozó katonaság a központi Nemzeti Tanács rendelkezésére bocsátja magát. No­vember 1-én reggel megalakult dr. Dobos Sándor elnöklete alatt valamennyi réteg bevonásával a Nemzeti Tanács és ezzel kapcsolatban a Nemzeti Katona Tanács helyi védőrsége. E két szerv azonnal kezébe vette a város ügyeinek irányítását, és körültekintő és erélyes munkájával a zavartalan nyugalmat hamarosan biztosította. A délutáni tanácskozáson a városi hatóság is be­jelentette a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását, és ez utóbbi az együtt­működés létesítésére saját kebeléből közellátási, népjóléti, sajtó és propagan­da bizottságot küldött ki. November 2-án a város közgyűlése a közönség megnyugtatására a polgármester, valamint a közellátást és közrendet intéző tisztviselők, akik a régi rendszer rendeleteinek végrehajtásával a város kö­zönségének egy részének rokonérzését nem élvezik, beadták lemondásukat. A közgyűlés a polgármesteri teendők ideiglenes ellátásával dr. Dobos Sán­dort mint a Nemzeti Tanács elnökét választja meg. Egyszersmind feliratot intéz az országgyűléshez, amelyben kéri a törvényhozást, hogy Kossuth Lajosnak az új Magyarország magvetőjének érdemeit eszméinek mostani diadalra jutásakor iktassa törvénybe. Másolat. — PIA. 606. f. 3/41. ő. e. (I. köt.) 49. fol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom