Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - A kiskunfélegyházi fiókház
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE A kiskunfélegyházi fiókház 1868-tól kezdve a Kalocsai Iskolanővérek sorra alapították rendházaikat az egyházmegyében. 37 Az 1908-ban, Kiskunfélegyházán alapított flókház volt az első, amely a kalocsai egyházmegye 38 határain túl feküdt. Kiskunfélegyházán a XLX. században a leányoktatás és nőnevelés színvonala nem volt kielégítő. A probléma megoldásában nagy segítséget jelentett Schuster Constantin 39 váci püspök 40.000 aranykoronáról szóló alapítványa. A püspök 1888-ban, első bérmaútja alkalmával alapítványt tett egy Kiskunfélegyházán létesítendő zárda és leánynevelő-intézet céljára. Ahogy levelében írta: „Mert Isten kegyelméből és saját hosszú életem tapasztalatánál fogva meggyőződéssé ért bennem, hogy a társadalomra súlyosodó nagy bajoknak minél üdvösebb és gyökeresebb gyógyszere [...] a leányok vallás-erkölcsi nevelése, csak is ily nevelésben részesült anyák képesülvén a család kebelében azon buzgó és áldásos tevékenységre, mely üdvös gyümölcsül jobb nemzedéket ígér." 40 Constantin püspök kijelentette, hogy ha az intézet három év alatt, 1891 végéig nem lenne készen, akkor a 40.000 korona összeg más városban hasonló célokra fordíttassék. 41 Nemes szándékát püspök utódja, gróf Csáky Károly Emmanuel 42 is magáévá tette. A város elöljárói közül Dr. Szerelemhegyi Károly polgármester 43 Dr. Molnár 37 A következő fiókházakat alapították a kiskunfélegyházi zárda előtt: Óbecse ( 1868), Topolya ( 1869), Baja (1870), Szabadka (1874), Bács (1876), Újvidék (1878), Kunbaja (1880), Jánoshalma (1881), Temerin (1881), Mohol (1882), Bácsalmás (1886), Zombor (1887, 1896), Péterréve (1891), Foktő (1894), Horgos (1897), Hódság (1899), Futak (1900), Palánka (1901), Magyarkanizsa (1901), Mélykút (1901), Ada (1902), Szentfülöp (1905), Hajós (1907). 3,1 Kiskunfélegyháza 1993-ig a váci egyházmegyéhez tartozott. 39 Schuster Constantin (1817. július 31.-1899. július 23.) kegyesrendi tanár, 1877-től kassai püspök, 1886. november 13-án nevezték ki váci püspöknek, a pápai megerősítés 1887. március 17-én történt. 1888-ban alapítványt tett egy Kiskunfélegyházán létesítendő leánynevelő-intézet javára. A később létrejött, Kalocsai Szegény Iskolanővérek vezetése alatt működő félegyházi intézet az ő tiszteletére vette fel a „Constantinum" nevet. BALOGH Margit - GERGELY Jenő, 1996. 50., 75.; FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1899. július 27. 40 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára Kiskunfélegyházi Részleg (a továbbiakban: BKMÖL Kf.) V. 174. a. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának Iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek, (a továbbiakban V. 174. a.) 11.513/890 irattári szám, 3737ki/893. Constantin püspök alapítólevelének másolata. 41 Később az alapító - tekintettel arra, hogy a letétbe helyezett összeg egy nagyobb építkezés és berendezés költségeit távolról sem fedezhette - maga járult hozzá, hogy az építés tervét elhalasszák. ADATOK... 29-32. 42 Csáky Károly Emmanuel (1852. július 24.-1919. február 16.) váci püspök 1900-tól. BALOGH Margit GERGELY Jenő, 1996. 50. 43 Szerelemhegyi Károly Kiskunfélegyháza város polgármestere 1897-től 1909-ig. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1985. 559.
