Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A KRÓNIKÁRÓL
A KRÓNIKÁRÓL A krónika mint műfaj igen régi hagyományokkal rendelkezik. Célja, hogy egy személy vagy egy közösség számára fontos eseményeket, történéseket kronológiai sorrendben, írásban rögzítse, így könnyítve meg a visszaemlékezést, vagy a tájékozódást az utókor számára. A Constantinum krónikája az 1919. december 1. és 1923. augusztus 31. közötti negyvenöt hónap szinte minden napjáról tartalmaz bejegyzéseket. Nem kifejezetten iskolakrónika, de nem is csupán háztörténet. Témája leginkább az iskolai élet eseményeivel kapcsolatos (vizsgák, beiratkozások, szakfelügyelői látogatások stb.), de sok érdekes adatot találhatunk a város történetére vonatkozóan is. A krónika hiteles korrajzot és hangulatjelentést ad a Tanácsköztársaság utáni időről, a köztörténeti utalások is fontos adalékul szolgálhatnak a helytörtészek számára. A nővérek mindennapi életéről, vallási és oktatói-nevelői kötelezettségeiről, az iskolai élet megszervezésének nehézségeiről (élelmiszerek, fűtőanyag beszerzése) is hű képet fest. Néhány olyan egyházi szertartással, ünneppel is találkozhatunk, melyekre ma már csak kevesen emlékeznek (pl.: keresztjárónapok). A napi események dokumentálása nagy segítséget jelenthetett az iskolai évek végén kiadott értesítők megszerkesztéséhez is. A kiskunfélegyházi fiókház krónikája 1919. decembere és 1923. augusztusa között íródott. Valószínűleg volt előzménye és folytatása is, 125 de ezek nem maradtak fenn, vagy még mindig lappanganak. Az alábbiakban közlésre kerülő kézirat sorsa is meglehetősen viszontagságos lehetett, mert 1992-ben még nem volt az intézet tulajdonában. A krónikát egy vastag, 22 cm x 34 cm nagyságú, vonalas füzetbe írták, fekete tintával. Az íráskép rendezett jói olvasható, csak néhány helyen okozott nehézséget a szöveg „megfejtése". A krónika szövegét több kéz írta, formai, tartalmi és grammatikai jegyek alapján három szerzőt lehet elkülöníteni, bár az írásképben vannak hasonló elemek. A szerzők nem nevezik meg önmagukat, de valószínűsíthető, hogy az első két szerző a két egymást követő főnöknő: Faddy Mária Augusztina és Hirmann Mária Margit, a harmadik pedig Molnár Mária Konstancia nővér. 126 Hogy az első szerző valószínűleg Faddy Mária Augusztina főnöknő volt, alátámasztható a krónika néhány mondatával. 1920. április 14-én egy, a Constantinum javára végrendelkező hölgy halálával kapcsolatban ezt olvashatjuk: „Halála előtt említette e sorok írója Bense 125 Ezt erősíti meg az is, hogy a szöveg az egész füzetet kitölti. Konkrét utalást is találhatunk arra, hogy lehetett a krónikának előzménye. Az 1920. június 2-i bejegyzés szerint: „Aki a krónikát lapozgatja, meggyőződhet arról, hogy mennyire rászolgált Mártonffy az Isten büntető megtorlására." Csupán más forrásokból ismerjük Mártonffy Constantinum-ellenes ténykedéseit, a most közre adott krónika ezt csak áttételesen említi. Ha ebben a krónikában nem esik szó a Constantinum 1919-es kommunizálásáról, akkor lennie kellett egy korábbi krónikának is, amelyben szerepeltek ezek az események. 126 Molnár M. Konstancia 1919-től 1923-ig a Constantinum elemi iskolájában tanított. 1923-1928 között Kecelen főnöknő. BKMÖL XII. 6. Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke.; ÉRTESÍTŐ 1919/20,1922/23.
