Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A CONSTANTINUM RÖVID TÖRTÉNETE - A Constantinum épületének története
adni egy intézménynek, melyben elemi 51 és polgári leányiskola is működik (s tegyük hozzá, hogy ekkor már kilátásban volt a tanítónőképző és az internátus beindítása is), a bővítés elkerülhetetlen volt 1908 tavaszán indult meg a Petőfi utcai szárny építése. Májusban már tető alá került az épület, amely szeptemberben fogadta be új lakóit. Ekkor vette fel a római katolikus leánynevelő-intézet, alapító püspöke tiszteletére a „Constantinum" nevet. Az új épületkomplexum magában foglalta a képezde régi, emeletes épületét is. Az új szárnyban volt a kápolna, s itt kapott helyet az 1909/10-es tanévben megnyíló tanítónőképző I. és II. osztálya, valamint az internátus is. A tanítónőképző évfolyamainak feltöltődésével és az elemi iskola létszámának növekedésével az épület hamarosan szűknek bizonyult. A bővítést csak új szárny építésével lehetett megoldani. 1913-ban készült el az internátus-szárny folytatásaként a clausura rész. 52 1914 júliusában megtörtént az Iskola utcai új épületrész alapkőletétele, s még a tél beállta előtt tető került az épületre. Az első világháború miatt sokat akadoztak, többször le is álltak a munkálatok. Csak az 1916/17-es iskolaév elejére készült el az új épületszárny, amit csak a beköltözés után, 1918 tavaszán szenteltek fel. 53 Ebbe az új szárnyba költözött át a tanítónőképző és a gyakorlóiskola, s az itt kialakított új, nagy tornaterem alkalmilag előadások megtartására is szolgált. Mikor 1923-ban párhuzamosították a polgári lányiskolát, s az 1924/25-ös tanévtől megnyílt a Középfokú Gazdasági Leányiskola is, megint elhelyezési gondok jelentkeztek. Az újabb bővítést a nagy anyagi nehézségekkel küzdő város csak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium támogatásával tudta megoldani. Klebelsberg Kunó 54 kultuszminiszter 80.000 pengőt adott az iskola bővítésére. 55 Az új épületrészt, amelyet - a vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségét megköszönve - Klebelsberg-szárnynak neveztek el, 1932. június 26-án szentelték fel. 56 A Középfokú Gazdasági Leányiskola utódjaként, 1938-ban indult a négy évfolyamú Mezőgazdasági Leányiskola. Az új típusú iskolának nagyobb épületre, több gyakorlótérre volt szüksége. Az anyagi alapot Klebelsberg Kunó kultuszminiszter azon rendelkezése biztosította, miszerint Kiskunfélegyháza városnak a kultusztárcával szemben Az elemi iskola elnevezés az iskolák hivatalos műszavai közé 1827-ben vonult be. Az 1825-27. évi országgyűlés közoktatási bizottsága az 1791. évi bizottság törvényjavaslatának 2. szakaszában az iskolák nevét megváltoztatta, a népiskolák (Scholae Triviales) neve helyébe az elemi iskolák (Scholae Elementares) elnevezést iktatta. A két világháború között a hivatalos megnevezés az elemi népiskola volt. MAGYAR PEDAGÓGIAI Lexikon, 1933. 451. ADATOK... 51. FEKETE János, 1990. 85. Gróf Klebelsberg Kunó (1875. november 13.-1932. október 12.) a Horthy-rendszer ismert kultúrpolitikusa. 1921. december 3-tól 1922. június 16-ig belügyminiszter, 1922. június 16. és 1931. augusztus 24. között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az MTA tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke. Minisztersége idején építették ki a tanyai iskolák hálózatát, megreformálták a polgári iskolát és a leányközépiskolát. BALOGH Margit - GERGELY Jenő, 1996. 29.; MAGYAR ÉLETRAJZI Lexikon I. 935. Ezen kívül átengedett még a városnak tanyai iskolák építésére adott 200.000 pengő állami kölcsöntartozás évi törlesztéséből két részletet: 56.000 pengőt. Az iskola így összesen 136.000 pengő támogatást kapott. ADATOK... 94. ÉRTESÍTŐ 1931/32. 3-14.
