Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Tóth Ágnes: Viták a hercegszántói állami délszláv népiskoláról (1947-48)

tanuló jelentkezett, lehetőség nyílt nemzetiségi nyelvű népiskola megnyitására. A szavazásokat 1945. december 31-ig kellett lefolytatni. Nehezítette azonban a szülők helyzetét, hogy kérelmüket a tanfelügyelőnél írásban, vagy az iskola igazgatójánál szóban, külön kellett kérniük, s a szavazás maga is egy bizottság előtt zajlott. A következő év elején megjelent 330/1946. M. E. sz. rendelet a nemzetiségi községekben az anyanyelvi oktatást már kötelező érvénnyel rendelte el. Ez kimondja: ,Д nemzetiséghez tartozó tanulókat anyanyelven folyó oktatásban kell részesíteni. Az anyanyelvi oktatást állami iskolák létesítésével és fenntartásával, illetőleg államsegély nyújtásával kell biztosítani." A rendelet végrehajtási utasítása azonban még meg sem jelent, amikor a szakminiszter a tankerületi főigazgatókat arra utasította, hogy azokban a délszláv népiskolákban, ahol legalább 10 szláv anyanyelvű tanköteles van, azonnal be kell vezetni az anyanyelvi oktatást. Az egy hónappal később, 1946. február 15-én megjelenő végrehajtási utasítás már 15 egy nemzetiséghez tartozó tanuló jelentkezése esetén írta elő a nemzetiségi iskolába való beiratást. A kormány, engedve a szovjet katonai parancsnokság nyomásának, a SZEB mellett működő jugoszláv katonai misszió, és a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja fokozódó követelésének, a délszlávoknak - míg a többi nemzetiség esetében ezt nem szorgalmazta - messzemenően igyekezett biztosítani az anyanyelvi oktatás lehetőségét, ezért 1946. októberében délszláv tanítási nyelvű állami népiskolák felállítását határozta el. A terv elégedetlenséget váltott ki. Különösen a róm. katolikus egyház tiltakozott több ízben is, hisz sok községben, ahol eddig a nemzetiségek oktatása az egyházi iskolákban folyt, most az állami népiskolák alapítása került előtérbe. Bács-Bodrog vármegye 10 községéből - ahol eddig az egyházi iskolában végezték a tanítást 9-ben akartak állami délszláv népiskolát létrehozni. A kalocsai érsek levélben tiltakozott Keresztúry Dezső miniszternél a történtek miatt: „Miniszter úr e rendelkezésével kapcsolatban tisztelettel közlöm a következőket: A délszláv anyanyelvű lakosság anyanyelvi oktatását róm. kat. iskoláim is megoldották, amennyiben az elmúlt tanévben Miniszter Úr rendelkezésére a szláv nyelvű tagozat felállítása érdekében a szülők megszavaztatása az egyházi főhatóság nélkül teljesen állami keretben megtörtént, s amennyiben, s ahol a szülők a szláv nyelvű tagozatba Íratták a gyermekeiket. Általános