Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Tóth Ágnes: Viták a hercegszántói állami délszláv népiskoláról (1947-48)

tapasztalat az, hogy a szülők nagyon csekély mértékben, vagy egyáltalán nem kívánták gyermekeiket a szláv nyelvű tagozatba járatni, s így érthetetlen előttem, hogy miért kell a szülők akarata és kívánsága ellenére állami iskolát felállítani az érdekelt községekben..."

2 Az érsek levelében elismerte azt is, hogy mindez igen súlyosan érinti egyházának az illető községekben eddig megszerzett és sértetlenül gyakorolt iskolafenntartói jogát. A körülmények kényszerítő hatása alatt belátta azt is, hogy a tiltakozáson túl vajmi keveset tehet az államosítási folyamat megakadályozására. Az alább közölt dokumentumok e konfliktust mutatják be. Általuk érzékelhetővé válik a kormány szűk mozgástere, s az ezt súlyosbító felemás intézkedés-sorozata, a helyi nemzetiségi vezetők, s a lakosság törekvései, a községi önkormányzat reagálása. A nemzetiségi színezetű konfliktus mozgatója valójában általánosabb: hatalmi, politikai okokra volt visszavezethető. Az összeütközés megoldási metódusai szintén kor specifikusak. De talán éppen ezért tanulságosak... Fehér Mária: A Bács-Bodrog megyei délszlávok alsó fokú oktatásának történetéhez 1945-1948. In.: Bács-Kiskun megye múltjából V. Kecskemét, 1983. 567.