Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

a. Követelmények a tanítókkal szemben A község egyházi- és világi testületei, azok vezetői gondosan őrködtek azon, hogy az iskolába szakképzett és a német nyelvet is beszélő tanító kerüljön. A több évtizeden keresztül a két tanítós iskolában 1907. szeptember l-jétől alkalmazták a harmadik tanítót. (Tóth János) A negyedik tanítói álláshelyet az 1909-1910. tanév kezdetére szervezi meg a község. A pályázatot Ullmann Mária okleveles tanítónő nyeri el. Majd az 1921. november 18-án tartott iskolaszék döntött az ötödik és a hatodik álláshely ügyében: „... kimondja, hogy a meglévő 4 tanerős rk. elemi népiskolát 6 tanerős iskolává fejleszti és annak folytán két új tanítói állást szervez, egyenként évi 1400 korona kezdő törzsfizetéssel, 200 kor. lakbér és kertilletménnyel. Ezen összegek folyósítása végett megkeresi Nemesnádudvar község képviselőtestületét, mint iskolafenntartót. A most szervezett két új tanítói álláshoz szükséges államsegélyek utalványozása végett a Kiskunhalas m. kir. tanfelügyelő útján kérvénnyel fordul a vallásos közoktatásügyi miniszter úrhoz."

5 A tanítói állások betöltése az esetek döntő többségében pályázat meghirdetésével történt. Ennek bemutatására adjuk közre az 1933. augusztus 6-i egyházközségi képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvét: „Tárgy: A nyugdíjazás folytán megüresedett III. sz. férfitanítói állás betöltése, a főt. Érseki Hatóság 436 isk. sz. és a tanfelügyelőség VII. hó 14-én kelt 4603/133. sz. leiratára. 1. Főt. elnök megállapítja, hogy a gyűlés a R. sz. 69. §-a értelmében határozatképes - (tekintettel arra, hogy csak két tag: Vastagh Rezső és Ullmann Mária hiányzik) - s felkéri Dr. Antóni Miklós és Heipt János jelenlévő tagokat a jegyzőkönyv hitelesítésére. 5. Iskolaszék jegyzőkönyvei. 1936. november 1.