Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

János műszaki tiszt társaságában, hogy a legmegfelelőbb pontokon jelöljék ki az iskolák helyét.

7 A végleges döntésre - újabb helyszíni szemlék alapján - 1926 március végén került sor.

8 Az iskolatelkek céljára sikerült biztosítani a népiskolai törvényben előírt méretű telkeket, sőt néhány esetben ennél nagyobb méretű telkeket mértek ki a pusztai iskolák számára. A városi közgyűlés „...figyelemmel volt ezen iskoláknak a város központjából, vasútállomástól és közlekedési vonalaktól való nagy távolságára s a hasonló javadalmazású városi tanítók előnyösebb helyzetével szemben a minden emberi kulturális közösségtől távoleső pusztán működő tanítókat e földterületek haszonélvezetével kívánja kárpótolni. Éppen ezért a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926. évi VII. tc. 6. §-ára való utalással kimondja a th. bizottsági közgyűlés, hogy bármekkora is legyen a tanítók részére haszonvételre biztosított terület, annak haszonélvezete a tanítók javadalmazásába nem tudható be, és ezen területeket annak kifejezett hangsúlyozásával bocsájtja rendelkezésre, hogy a m. kir. vallás - és közoktatásügyi miniszter úr 1926. évi március hó 24-én 24000/VIII. a. szám alatt kiadott rendelete 7. §-ának 2. bekezdése értelmében a fizetéskiegészítő államsegély szempontjából nem számíthatók be."

9 Az iskolák mindegyikénél külön területet biztosítottak levente gyakorlótér számára. A tanítói illetményföldeket lehetőleg az iskola mellett mérték ki, csak abban az esetben adták máshol, ha erre az iskolatelek mellett nem volt lehetőség. A statisztikai adatok és a terepbejárások alapján az iskolaépítési akció elején megépítendő kecskeméti iskolák helyszíneit és a telkek méreteit az alábbiak szerint határozták meg:

10 1. Miklóstelepi II. sz. iskola, 4167 négyszögöl. 2. Szarkási iskola. 3600 négyszögöl. 3. Kisnyíri iskola. 3200 négyszögöl. 4. Hetényegyházi iskola, II. sz. 4800 négyszögöl. 5. Szolnoki úti iskola. 2800 négyszögöl. 6. Jász úti iskola. 3200 négyszögöl. 7. KL 1926. febr. 7. 1. 8. KL 1926. márc. 26. 9. Kecskemét th. város közgy. jkv. 1926/83. sz. 116-117. BKML IV. 1908. 10. Uo. 114-116. Minden iskolához 400 négyszögöl udvartelek és 400 négyszögöl „torna tér" tartozott.