Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)
Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében
vita. Főtisztelendő elnök felkéri Ullmann Máriát az ügy előadására. Ennek megtörténte után a főtisztelendő elnök igyekszik megggyőzni a vitában álló feleket arról, hogy legjobb és legrövidebb megoldás, ha kiegyeznek egymással. De kár, hogy a határon túl haladt már a vitás ügy, méghozzá izr. ügyvéd kezébe került. Ullmann Máriának nem lett volna szabad izr. ügyvéddel felszóllíttatnia róm. kat. tanítótársát. Nem kevésbé hibás Bakonyi Aladár sem, aki már eleget tehetett volna Ullmann Mária követelésének. 7 b. Az iskola vezetésének alakulása A római katolikus elemi népiskola vezetője, igazgatója - az érvényes egyházi és állami törvények szerint - a helyi plébános, aki egyben az egyházközségi képviselőtestület elnöki tisztét is betöltötte. Nemesnádudvaron is 1926. december 1-jéig ez volt a gyakorlat. Ezzel a dátummal nevezte ki a kalocsai főegyházmegyei hatóság az első igazgató-tanítót, Epres Istvánt, amivel a tantestület régi óhaját teljesítette. Epres István megköszönte a kinevezést, kérte a tantestület tagjait, hogy ezen felelősségteljes munkájában támogassák. Ő ezen megbízatással a tantestület tagjaival szemben meg nem változik, ugyanaz marad, ki volt. De kérve kéri a tantestület tagjait, hogy a békés együttműködés érdekében mindenki teljesítse pontosan, lelkiismeretesen mindazon kötelességeit, amelyeket a „Rendszabály" előír. Ha mindenki a neki előírt kötelességét megtartja, úgy meglesz a kölcsönös megértés, ami okvetlenül szükséges. Minden bizonnyal szerencsés megoldás volt az igazgató személyének megválasztása. Sem a közvetlen „főnökével", a plébánossal, sem a tantestülettel nem voltak konfliktusai. Pontos, törekvő és nagy munkabírású ember volt. Széles körű érdeklődését is jelzi, hogy megbízatását követő években egy sor tanfolyam elvégzsére vállalkozott. így végezte el 1929. július 2-14. között Budapesten a népművelő tanfolyamot. Az iskolai munka vezetése mellett volt figyelme a községi óvodára, a 30-as évek kezdetétől az óvónőt bevonta a tantestület életébe. A pedagógiai folyamatok tudatos befolyásolásán túl összefogta emberileg is a testületet, tisztes fegyelmet tartott (pl. megkövetelte,