Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

ad 6. Megfelelő hely helyett kimondottan Kalocsára hivatkozott, ahol neki azt mondották, hogy... tovább 1. a jegyzőkönyvet. ad 7. Epres János ezen kijelentése ad. 2. észrevételezett felszóla­lásával együtt hangzott el, tehát a jegyzőkönyvben az időrendi sor­rend felcserélődött. ad 8. Jegyzőkönyvvezető a szünet alatt történteket is jegyző­könyvbe veszi, s ezért szükséges hozzáfűzni a következőket: az ún. tömeg legnagyobb része illedelmes csendben várakozott a Község­háza folyosóján, és a kapubejárat alatt, a választási teremnek kije­lölt iskolaterem ajtaja előtt helyezkedett el a számban nem nagy, de hangban és fellépésben annál erőszakosabb csoport, akiknek egésze iskolás gyermek, leventekötelezett s egyéb önálló ifjú ember volt, ők időközönként zajongva kiabálták Czipfl Ignác nevét, a szavazó cédu­lák kitöltésére adott szünetben felrántották az ajtót s úgy kiabálták be: éljen Czipfl Ignác, a községi bíró német nyelven rájuk szólt: shatt euch stb., elnök plébános azonban csendes hangon csak annyit jegyzett meg: tudtam, hogy Klein Franci a vezér s az ajtót betette. A tömeg, mint a 17:21 szavazási arány is bizonyítja, megoszlott, azon­ban Kóbor és Székely jelöltek hívei illedelmes csenben és nyugodtan várták a választási eredményt. Liska Ferencen kívül a szünetben felszólalt Bergmann István is Kóbor érdekében, s majdnem össze­szólalkozás lett, amit többen csitítottak. Dr. Antoni Miklós Mehringer Sándor hitelesítő egyházközségi elnök plébános a választásvezető elnök Helyes János hitelesítő (A kézírással készült jegyzőkönyvben piros színű számok mutat­ják - amit mi sorszámmal jeleztünk -, hogy a kiegészítő szöveg mire vonatkozik. M. J.) Az 1930-as években váratlan események - pl. katonai behívás ­miatt pályázat mellőzésével is alkalmaznak helyettesítő pedagó­gust. Ilyen alkalommal sem engedtek a követelményekből, neveze­tesen, hogy az illető oklevéllel rendelkezzék és jól beszélje a német nyelvet. Legfeljebb a munkáltatók igyekeztek a bért lealkudni. A katonai behívás idejére, ha az a két-három hónapot nem haladja

Next

/
Oldalképek
Tartalom