Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

stabil és kulturált lakáskörülményeinek biztosítását - mint olyan tényezőt, amely a tartalmi munkára is kihatással van. A lakások töbsége (egy tantermes iskolához kapcsolódva) két tágas szobából, előszoba-konyha-kamrából, tornácból és melléképületekből, esetleg pincéből állt. Az iskolákkal és a tanítói lakásokkal egyidőben elkészültek a melléképületek, illemhelyek, kutak, járdák és kerítések is. Nagy figyelmet fordítottak az udvarok azonnali rendezésére, a fásításra, virágosításra és a gazdasági gyakorlókertek kialakítására.

73 Az új iskolák bebútorozása és felszerelése az iskolafenntartók kötelessége volt. Az építkezések után tapasztalható teljes anyagi kimerültség következtében ezt sok helyen nem tudták azonnal megoldani. Több évig is eltartott, amíg az induláskor legszükségesebb bútorok és eszközök mellé meg tudták venni a szemléltetőeszközöket, természetrajzi- és természettani felszereléseket, esetleg korszerűbb iskolabútorokat. A jánoshalmi iskolákról készült jelentés a többi tanyai iskolára is jellemző: „Iskoláink szépek, tiszták, de még nem eléggé berendezettek. Egy modern tornateremre, egy tágas levente házra lenne szükség, torna, fizikai, természetrajzi berendezéseink silányak és kevesek."

74 Az élelmesebb kereskedők és bútorgyárosok megragadták az alkalmat termékeik népszerűsítésére. Kiskunfélegyháza iskolai iratai között található például Lopós Gyula iskolabútor- és tornaszergyáros Félegyháza polgármesteri hivatalához címzett levele, amelyben felhívta a város figyelmét - mivel tudomására jutott, hogy több iskola is épül - különböző iskolapadjaira, bútoraira. Kerekegyházán a buckái (búhegyi) községi iskola bútorait helybeli asztalossal készíttették el. Ugyanúgy pályázatot hirdettek erre 73. Körültekintő figyelemre és gondosságra utalnak a vállalkozókkal kötött szerződések, amelyekben még a lábtisztítórácsok elhelyezését is írásba foglalták. Pl.: Kkfh. iskolaépítési iratok, költségvetés. Uo.: a kutakról kézírásos feljegyzés: „csak gémeskút, se kerekes, se szivattyús nem jó! Tanyán nagy a fenntartás költsége." 74. Szabó István esperes plébános jelentése a kerületi iskolákról, 1937. júl. 5. KÉL I. Jánoshalma. Bácsalmáson késve indult meg a tanítás az új iskolákban, mert a politikai község által épített iskolák katolikus jellegűek voltak, s a berendezés költségeit kölcsönösen egymásra akarták hárítani. Bácsalmás közgy. jkv. 1927-31. 122/kgy. 1928. 1928. nov. 5. 152153. 1. BKML V. 304.