Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)
Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)
nyéknek. Csak azok ajánlatával foglalkoztak, akik a kért biztosítékot letétbe helyezték. Elutasították azokat, akik nem az előírt méretű és formájú anyagra tettek ajánlatot (pl. műpala, kályha stb. esetében), és az irreálisan drága ajánlattevők pályázatát. A szakértői vélemények szerint a közgyűlés döntött - iskolánként és munkacsoportonként - az építési munkák kiadásáról. A vidéki és helybeli pályázók kilenc fő munkacsoportban nyerhettek el kivitelezési munkákat: I. Föld-, kőműves- és elhelyező munka II. Vasmunka. III. Ácsmunka. IV. Bádogosmunkák. V. Burkolómunkák. VI. Padozat. VII. Asztalos, lakatos, üveges és mázolómunkák. VIII. Redőnyös munkák. LX. Kályhák és takaréktűzhelyek. A legdrágább ajánlatokat tevő pályázatokat ugyan elutasították (például a kisbugaci, a monostorfalvi és az alsómonostori iskola esetében), illetve megegyeztek a pályázókkal az árak mérséklésében; de az olcsóság nem jelentett egyedüli szempontot. így például a legolcsóbb ajánlattevő, Bódogh és Tóbi festő és mázolómesterek nem kaptak megbízást, mivel a város számára korábban végzett munkájuk nem érte el a kívánt minőséget. 11 A versenytárgyalások lezárása és egy újabb kéttantermes iskola tervbevétele után a korábbi költségvetés felborult. A többletköltség 3 és fél milliárdnyi koronára rúgott, amelyet államsegélyként kérvényeztek a kultuszminisztériumtól. Mivel szóbeli biztatást már kaptak erre vonatkozólag, ezért az államsegély reményében a közgyűlés már a versenytárgyalás napján megbízta a vállalkozókat a kivitelezési munkák haladéktalan megkezdésével. Az iskolák átadását szeptember 1-jéig vállalta a város, így sem az ügyintézésben, sem a kivitelezésben nem volt megengedhető a halogatás. Az államsegély mellett a város saját terhe 6 milliárd 460 millió korona volt, amelyre többek között a Magyar Földhitelintézettől 11. Kecskemét th. város közgy. jkv. 1926/134. sz. 180-193. BKML IV. 1908.
