Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

küldött tanítók elhelyezését a külterületen uralkodó rettenetes nehéz lakásviszonyok egyenesen lehetetlenné teszik, de az egy iskolánál való működésre kényszerített két tanerő harmonikus együttmunkálkodása tekintetében szerzett tapasztalataink is (családi viszályok, felfogásbeli ellentétek stb.) mind az ilyen megoldás ellen szolgáltatnak nagyon komoly érveket, éppen ezért iskolák nélküli állások szervezésének mellőzését kérjük."

4 A város népoktatása érdekében a kultuszminiszter még 1915ben kilátásba helyezte, hogy 9 iskola államsegéllyel történő felépítéséhez hozzájárul a minisztérium, ha Kecskemét városa elfogadja a feltételeket: az egytantermes iskolákhoz 2000, a két tantermesekhez 3000 négyszögöles területet biztosít, az iskolákat 1926. szeptember 1-jéig felépítteti, felszereli és vállalja a tanítói állások megszervezését. A kikötések között szerepelt az is, hogy az iskolákat téglából építteti. Az 1925. szeptember 30-án tartott városi közgyűlés a feltételeket elfogadta, és felhatalmazást adott arra, hogy a vályognál lényegesen drágább téglaépítkezéshez a város kölcsönt vegyen fel.

5 Ebben a tanévben a kecskeméti külterületi tanulók száma 4348 volt, így ahhoz, hogy egy-egy tanteremben hatvanra csökkentsék a tanulók létszámát, a tervezett 12 iskolán felül újabb 18 tanteremre volt szükség. Az építkezés elindítására még e tanévben, az iskolaépítő akció kezdetén sor került. Iskolánként 300 millió korona költséget alapul véve (ez volt a kultuszminisztérium előzetes költségszámítása) 5400 millió koronát terveztek az építkezésekre. Ebből 3000 millió koronát kapott a város a kultuszminisztériumtól államsegélyként, 2400 millió koronát pedig az időközben megjelent 1926. évi VII. tc. alapján létrehozott Országos Népiskolai Építési Alapból (ONÉA) vett fel 10 év alatt törlesztendő kölcsönként.

6 A leendő kecskeméti iskolák helyszíni szemléjét 1926. februárjában kezdték meg. Petróczi István miniszteri tanácsos is négy napon át járta a kecskeméti tanyavilágot Füredy Lajos éa Garzó Sándor tanácsnokok, Bíró Ádám népiskolai felügyelő igazgató és Polaretzky 4. Uo. 117. old. 5. Kilenc külterületi iskolának államsegéllyel leendő megépítése iránti tanácsi javaslat 35681/1925. sz. Kecskemét th. város közgy. jkv. 1925. 247-248. BKML IV. 1908. 6. Kecskemét th. város közgy. jkv. 1926. 112. BKML 1908.