Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

nan könnyen megközelíthető s építésre alkalmas, egészséges, száraz helyen fekszik."

2 Mint a törvényjavaslat indoklásában kifejtették, az akció során építendő iskolák zöme tanyai iskola, ahol majd gazdasági irányú továbbképző iskola fog működni, amellett szükséges iskolaudvar, játszótér, és számítani kell az iskolaépület esetleges bővítésére is. Ezért legalább egy kataszteri hold terület szükséges az iskola számára, de legalább ugyanennyit biztosítani kell a tanítónak is, hogy a legszükségesebb terményeket megtermelhesse családja számára. (A tervezett iskolák többségéhez bolt, piac és egyéb beszerzési lehetőség olyan messze volt, hogy azt csak alkalmanként lehetett igénybe venni.) A telkek nagyságának meghatározása egészséges és előrelátó szemléletről tanúskodik. Az esetek többségében megoldható volt a megfelelő méretű telkek kihasítása vagy kisajátítás útján történő megszerzése. (Az iskolai célra szükséges ingatlanokat az 1881. évi XLI. tc. értelmében kisajátíthatták. Az eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára a kereskedelemügyi miniszter engedélyezte.) Találunk azonban arra is példákat, hogy éppen a megfelelő telek hiánya vagy a kisajátítási ügyek elhúzódása késleltette az építkezések megindítását. Nem kisebb feladatot és felelősséget jelentett az iskolák kivitelezési munkáinak megszervezése, az építési vállalkozók megbízása. Az iskolaépítési akcióra vonatkozó helyi iratanyag zöme árajánlat, pályázat, szerződés, amelyekből kitűnik: a vállalkozó kiválasztása jelentette a legnagyobb körültekintést igénylő és a legtöbb adminisztrációval járó munkát, de a jó előkészítés egyben garanciát is jelentett arra, hogy műszakilag és esztétikailag is megfelelő épületeket vehessenek át. Minden iskolaépület kivitelezésére pályázatot hirdettek. Az iparosok kiválasztásánál fontos szempont volt az árajánlat, de méginkább az illető által addig végzett munka minősége, a szakmai hírnév. A megbízás feltétele volt bizonyos összeg letétbe helyezése és a garanciavállalás. Az építtetők csak jó minőségű anyagot és a jóváhagyott terveknek teljesen megfelelő épületeket fogadtak el, és különös figyelmet fordítottak a határidők betartására. Sok helybeli iparos kapott bizalmat, ám ha vidéki mesterek nyerték el a pályázatban kiírt munkákat, velük szemben is megnyilvánult a községek részéről az az óhaj, hogy lehetőleg helybeli iparosokat, segéd2. Uo. 65.