Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

az iskola a maga szerény lehetőségeiből megkezdte a könyvek vá­sárlását. 1907-ben a népiskolai könyvtár már a tanulók rendelkezésére állt. A tantestület az olvasási kedv előmozdítására a saját osztály­ában fölovasást tartott, így a gyermekek megkedvelvén az olvasást, maguk is szívesen használták a könyveket. A könyvtár kezelésére könyvtárost választottak. A tantestület egyhangúlag Tillinger Mik­lós plébánost választotta meg könyvtárosnak. Ha szerény mérték­ben is, de gyarapodik a könyvállomány. A könyvvásárláshoz a szük­séges pénzeket egyrészt a község, másrészt az iskola biztosítja. A beiratási-díj 50%-át ifjúsági könyvtár beszerzésére fordították. A tantestület tagjai észrevételezték, hogy a megvásárolt mesekönyvek között túlságosan drágák is vannak, ami a - megszervezendő ­könyvtár könyvmennyiségének rovására megy. Kívánatosnak tart­ják az olcsóbb könyvek vásárlását. A könyvbeszerzésre más években is a befolyt tandíj egy része szolgált fedezetül. Gyakran volt témája a tanítógyűlésnek az iskolai könyvtár. Akkor is, amikor növelték a könyvállományt, s akkor is, ha a „szorgalmas olvasás" miatt egy-egy könyv elveszett. Az 1920-as évektől már a könyvtár vezetője vala­melyik tanító volt. A tanulók személyiségének formálásban, nevelésükben nagy szerepet játszottak az iskolai ünnepélyek, megemlékezések. Ezek közül voltak olyanok, amelyeket minden - fenntartói és vallási hovatartozásuktól függetlenül - iskolában megrendeztek. Ilyenek voltak pl. március 15., október 6., vagy az évente visszatérő madarak és fák napja. Hasonlóan a nemzeti érzület fokozását vár­ták egy-egy magyar történelmi személyiség kultuszának helyi ápo­lásától, mint pl. a Széchenyi István emlékünnepélytől. Ezeken a megemlékezéseken a tantervei anyagot meghaladó irodalmi és ze­nei produkciók hangzottak el. S itt Nemesnádudvaron, magyarul. Az 1920-as évektől minden évben ünnepélyes külsőségek között emlékezett meg a tanulóifiúság a magyar államfőről, Horthy Mik­lósról december 6-án, névnapján. Tanítási szünettel egybekötött megemlékezés Járt" a kalocsai érseknek nevenapján. (Mint pl. ápri­lis 12-én Gyula napkor.) Katolikus jellegéből következett, hogy aprólékosan kidolgozott ünnepélyek és megemlékezések szolgálták a katolikus szentek kul­tuszát. Nemesnádudvaron különösen árpádházi Szt. Imre kultuszát ápolták kiemelten. Erről még egy nevelőtestületi ülés is szólt: „A

Next

/
Oldalképek
Tartalom