Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

A mezőgazdászok általában örülnek a hónak. A fehér bunda ugyanis védi a gyenge vetést, és az olvadás után elegendő nedvességhez juttatja a már évek óta száraz talajt. Idén azonban ehhez az örömhöz némi üröm is vegyül. A 143 ezer hektáros őszi vetésünk — a legutóbbi információ szerint — több mint fele nem kelt ki. Az üzemeket sürgette az idő, ezért a fagyok beállta előtt — kényszerűségből porba vetettek. Most tehát csak találgatni lehet, mit rejt a 30-40 centiméteres hó-jég hó-paplan... A másik gond viszont, hogy a két héttel korábban leesett 20-25 centiméter vastag hóra az ónos eső, eső után másfél centiméteres jégpáncél fagyott. Erre érkezett ujabb 8-10 cm hó. A kérdés most: a jég alatti rétegben elegendő levegő van-e?... Ilyenkor bizony törni kellene a jeget. De mivel? Régebben birkákat járattak a vetésen. Ez most nem lenne üdvözítő, mert a magas hó és ezt a benne gázoló állat körme bánná. Tehát marad a traktor. De ebből is a nagy teljesítményű — széles gumiköpennyel — hogy el ne kaparjon... (PN. 1987. jan. 27.) A januári kiadós havazás okozta kellemetlenségek már megszűnőben vannak a városban... Nem egészen így fest a helyzet a határrészeken, a külső körzetekben... a tanyákon még most is nehezen járhatók a dűlőutak. Az általában fagypont alatti hőmérséklet következtében alig csökkent a hótakaró vastagsága. A felnőtteknek is nagy gond ilyen mostoha körülmények közepette a közlekedés, hát még az iskolásoknak mennyire az, akik nagy súlyú táskáikat cipelve napi öt-hat kilométert tesznek meg oda-vissza... Különösen a tanyai embernek nem csupán egyéni érdeke, hogy télen közlekedni tudjon, hiszen felénk is jó néhány tehéntartó lakik, s a hó okozta járhatatlan úton körülbelül egy hétig nem tudták a tejet eljuttatni a községi gyűjtőhelyre... Nagy havazáskor a hatóság gondoljon az ott lakókra is, sőt, célszerű, ha a legforgalmasabb dűlőutak járhatóvá tételéhez segítséget kér a környékbeli, erőgépekkel rendelkező gazdálkodó szervektől... (PN. 1987. febr. 9.) Az elmúlt időszak enyhébb időjárása előbb megroskasztotta a havat, ma már csak mutatóban a mélyebb fekvésű, szélvédettebb helyeken találni hófoltokat. A fold a legtöbb területen úgy itta magába a vizet, mint a szivacs... A Kiskunság szőlőterületei az elmúlt száz év legnehezebb „sorozatát" élik 1984 óta. Most is komoly rügykárosodást figyeltek meg a szakemberek, a helyzet annyival jobb, mint a két évvel ezelőtti, hogy a törzselhalás valamivel kisebb mértékűnek mutatkozik. A magasművelésű szőlőkben úgy látszik na-